Emberősök narkotikumai

A bételt, a coca-cserje levelét, a dohányt évszázadokon át használták arra, hogy elűzze az éhséget és fáradtságot.

 

"A pszichotropikus összetevők valószínűleg segítettek őseinknek átvészelni az élelemben igen szűkös időket" - véli Edward Hagen, berlini Humboldt Egyetem evolúciós pszichológiával foglalkozó professzora. "A narkotikumok évszázados használata odáig vezetett, hogy manapság az irántuk való vágy része az ember genetikai kódoltságának."

A Cannabist (marihuánát) az emberiség kezdetei óta Nyugat-Afrika és Ázsia szinte teljes területén használták, s egy Kr. e. 2000 -ből származó kínai írásos emlék már gyógyszerként említik.

A cola-dió, az egész világot meghódító üdítőital egyik alapanyaga, manapság is egyike a legkedveltebb kelet-afrikai stimuláló szereknek.

A bételt a dél-kelet ázsiai Timorban már legalább 13 ezer évvel ez előtt is rágták. A dohányt és a cocát Észak-Amerikától Dél-Amerikáig fogyasztották. Az ausztráliai bennszülöttek, az aborigine-ek narkotikuma a pituri bokorról származott.

Ezen anyagok egyik előnyös vonása, hogy nem romlandóak, mint az élelmiszer, így eleink hosszú utakra elegendő mennyiséget vihettek magukkal belőlük. "Ideális energiaforrást jelenthettek tehát az olyan ember számára, akinek az életében a mindennapi betevő falat koránt sem volt biztos, főként nem a hosszú vándorlások során, amikor az élelmiszer utánpótlást nehéz volt megoldani" - magyarázza Roger Sullivan az ausztráliai Aucklandi Egyetemről.

Sullivan az Addiction magazinban közétett elméletével kétségbe vonja azokat a véleményeket, melyek evolúciós magyarázatot adnak az emberi faj narkotikumok fogyasztására való hajlamára.

Sullivan és a tanulmány társszerzője, Edward Hagen a szakemberek közül elsőként fogalmazzák meg a feltevést, hogy a pszichtropikus anyagok fogyasztása a durva természeti viszonyok között nem szolgált egyébre, mint az alapvetően szükséges érzetek pótlására.