Aminosavak a világűrből

Két európai kutatócsoportnak sikerült a világűrben uralkodó körülményeket szimuláló laboratóriumban aminosavakat létrehozni. Ezek a kísérletek megerősítik azt a föltevést, hogy a földi élet keletkezésében az üstökösöknek és a bolygóközi pornak is fontos szerepe lehetett.

A Stardust-űrszonda

Egy leideni vákuumberendezésben felszerelt alumíniumblokkot folyékony héliummal -261 °C-ra hűtöttek. A készülékbe vízgőzt, szén-dioxidot, ammóniát és metanolt juttattak 2:1:1:1 arányban, amilyen a csillagok között is előfordul.

A hűtőblokkon keletkezett vékony jégréteget órákon át ultraibolya sugarak hatásának tették ki. Így utánozták a napfényt, aminek energiája felhasítja a molekulákban lévő kémiai kötéseket, és újakat hoz létre. A jég elemzésekor a kutatók 16 különböző aminosavat találtak, amelyek közül hatnak biológiai szerepe is van (alanin, glicin, valin, prolin, szerin és aszparaginsav).

Az európai Rosetta-űrszonda küldetése lehetőséget nyújt majd a kutatóknak, hogy a világűrben is ellenőrizhessék kísérleteik eredményét. A szonda 2011-ben mérőműszert juttat a Virtanen-üstökös felszínére, amely az ottani jég összetételét fogja vizsgálni.

Előzőleg azonban a Stardust-űrszonda üstökösport fog begyűjteni és 2006-ban a Földre hozza elemzés céljából. Az ausztráliai Murchison-meteorit vizsgálata is igazolta, hogy a világűrből aminosavak kerülhetnek a Földre: hetvennél több aminosavat sikerült kimutatni benne.