Ősi fertőzés a pompeji láva alatt

Vágólapra másolva!
A vulkáni láva alól előkerült sajtdarab vizsgálatakor kiderült, az ókori rómaiak egyik leggyakoribb fertőző betegségüket kedvelt csemegéjüknek köszönhették.
Vágólapra másolva!
Forrás: Berkley Univ.
Pompeji városának részlete

Kr. u. 79-ben, augusztus 24-én az olaszországi Vezúv kitörésekor a levegőt megtöltő mérges gázok és forróság miatt a környéken minden teremtett élőlény megfulladt, majd többtonnányi forró hamu és láva temette maga alá Pompeji, Herculaneum és Stabiae városát.

A közel hat méter mély kőzet alól előkerült leletek között található az az elszenesedett juhsajtdarab, amelyben a kutatók baktériumok nyomait mutatták ki.

A hirtelen mindent elborító, majd kihűlő láva páratlan épségben őrizte meg a város lakóinak csontvázait is, s ez felbecsülhetetlen lehetőséget kínál a kutatóknak vizsgálataikhoz.

"Herculaneum lakosai közül feltűnően sokan szenvedtek brucellózisban, olyan gerincbetegségben, amit a Brucella melitensis nevű baktérium terjeszt. Nem kevesebb, mint a lakosság egyötödét érintette a betegség" - nyilatkozta Luigi Capasso (G. d'Annunzio Állami Egyetem, Chieti).

A máltai láz néven is ismert betegséget a Brucella coccobacillus fajok okozzák. Bár az emberre nézve csak igen ritkán halálos, fertőzött állatokkal való érintkezés, valamint fertőzött tej és tejtermék fogyasztása útján könnyedén terjed.

Forrás: MNSU.
A lávakőzet hűen őrizte meg a haláltusa képeit

A máltai láz mára Európából eltűnt, ám Jemenben és Ománban - kecske- és juhtejben terjedve - még mindig ez az első számú forrása az ízületi gyulladásos betegségeknek.

A kutatók tehát már csak arra keresték a választ, mi okozhatta a rómaiak tömeges brucellózis-megbetegedését.

A kérdés megválaszolásában volt segítségükre a vulkáni lávából előkerült közel kétezer éves juhsajt. "A sajt tökéletesen fennmaradt, a felszínén még a kosár mintázatának lenyomatát is látni" - magyarázza Capasso.

Ifjabb Plinius beszámolója a Vezúv kitörésérőlhttp://magic.geol.ucsb.edu/~fisher/pliny.htm

Elektronmikroszkóp segítségével Capasso a sajtban kétféle baktériumot mutatott ki, melyek egyike a sajt erjedési folyamatához nélkülözhetetlen Laktobacillusokhoz tartozott.

A másik baktérium azonban leginkább egy Brucellára hasonlít, magyarázza Capasso.

"A rómaiak nyilvánvalóan sokat fogyasztottak ebből a sajtból. Ezt bizonyítja, hogy a sajt a kor fontos kereskedelmi árucikke volt" - teszi hozzá Robert I. Curtis professzor (University of Georgia), aki egy egész könyvet szentelt az ókor élelmiszereinek.