A dózis nagyságát bárki kiszámíthatja egy német (de angol nyelvű változattal is rendelkező) honlapon (www.gsf.de/epcard). A fontosabb légiutakra megadott értékek az Európai Unió támogatásával működő Epcard alapján készültek.
Repülőn az utasok nagyobb sugáradagnak vannak kitéve, mintha a tengerszinten lennének. Ennek fizikai alapja, hogy a világűrből nagy energiájú elemi részecskék - főleg protonok - lépnek be a Naprendszerbe. Ezek egy részét a napszél és a Föld mágneses tere eltéríti. A maradék a Föld légkörében lévő molekulákkal ütközve sokféle másodlagos részecske keletkezését váltja ki, melyek egy részét a légkör elnyeli, ezért nagy magasságban a sugárzás nagyobb, mint a tengerszinten.
Mielőtt valaki ezért lemondana a repülésről, el kell mondani, hogy egy személynek évente legalább négyszázszor kellene átrepülnie az Atlanti-óceánt ahhoz, hogy átlagos sugárzást figyelembe véve a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság által megadott egészségügyi határértéket, a 20 millisievertet elérje.
Az értékek megértéséhez tudni kell, hogy mint egészségügyi kockázat csak a pilóták és a légi személyzet esetén vetődött fel a dolog, és ezért kezdték a 90-es években mérni, illetve számítani.