A gyűrűs bolygó felé tartó Cassini-űrszonda elkészítette az első színes felvételt.

Sokan a Naprendszer legszebb planétájának tartják a fényes gyűrűkkel övezett Szaturnuszt. Bizonyos, hogy a csillagászatot és űrkutatást szerető emberek szíve hevesebben dobog majd mintegy 20 hónap múlva, amikor a Cassini-űrszonda megérkezik a bolygóhoz, és pályára állva soha nem látott képeket közvetít majd a természet eme csodájáról.

Forrás: ORIGO
A Cassini első színes képe a SzaturnuszrólFotó: NASA/JPL/Southwest Research Institute

A Cassini most 285 millió kilométerre - azaz a Föld-Nap távolság mintegy kétszeresére - van célpontjától, de máris pazar látvánnyal örvendeztetett meg bennünket. Minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája az első olyan felvételeket készítette el a Szaturnuszról, amelyekből sikerült összeállítani a küldetés első színes fotóját. A felvételek 2002. október 21-én, a műszerek tesztelése során, különböző színszűrőkkel készültek.

A Szaturnusz déli féltekéjén jelenleg nyár van, s a Nap 27 fokos szögben delel az egyenlítő felett. Jól látható a bolygó gyűrűre vetett árnyéka. 2004. július 1-ei megérkezéséig egyre részletgazdagabb képeket várhatunk a szondától, hogy aztán a pályára állás után következzék a tervek szerint négy évig tartó tobzódás a szebbnél szebb közelképekben.

Balra fent a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan látható, amelynek fényét mesterségesen felerősítették ezen a képen (a többi, kisméretű hold ebből a távolságból még nem látható az űrszonda számára). A sűrű légkörrel burkolt óriáshold a küldetés egyik legfontosabb célpontja: a Cassiniről leváló Huygens leszálló egység fogja tanulmányozni azokat az állapotokat, amelyek a korai, élet előtti Föld környezeti viszonyait idézik.

Küldetés a Szaturnuszhoz - a Cassini-űrszonda

Forrás: ORIGO
A Cassini pályára áll a Szaturnusz körül (fantáziarajz)NASA

A Cassini-küldetés nemzetközi vállalkozás: a NASA, az ESA (Európai Űrügynökség), az ASI (Olasz Űrügynökség), továbbá számos különböző európai akadémia és ipari cég vesz részt benne. A küldetést a NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) irányítja. A szonda tudományos műszerek igen bonyolult együttesét viszi magával: ez minden idők legjobban felszerelt szondája. 27 féle tudományos megfigyelést végez.

A Cassini az utolsó drága szonda (kb. 1 milliárd amerikai dollár). A ráfordított munkaórák száma összevethető a Kheopsz-piramis építésére fordított munkaórák számával. A szondától várt adatok egy 2400 kötetes Encyclopedia Britannica-nak felel meg (többek között 300 ezer kép elkészítése is cél).

A szerkezet egy keringő egységből (5300 kg) és az ESA Huygens nevű Titan-szondájából (2,7 méteres átmérő, 350 kg) áll. Vizsgált objektumok: Szaturnusz, Titan, más jeges holdak.

Forrás: ORIGO
A Huygens leszáll a Titan felszínére (fantáziarajz)NASA

A küldetés célja a Szaturnusz légkörének, mágneses terének, gyűrű- és holdrendszerének vizsgálata. Az egyik legizgalmasabb feladat a Titan vizsgálata. E hatalmas hold barnás-narancssárgás, nitrogénből, metánból és más szerves vegyületekből álló légköre fagyott felszínt rejt, amelyen talán metánsziklák merülnek folyékony etánóceánba. Az itt végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozásával talán a prekambriumi Föld kémiai evolúciójába nyerhetünk bepillantást.

A szonda névadója Jean Dominique Cassini francia-olasz csillagász, aki a XVII. században felfedezte a legnagyobb rést a gyűrűben (Cassini-rés), továbbá a Iapetus, Rhea, Dione és Tethys holdakat. A Titan-szondát Christiaan Huygens holland csillagászról nevezték el. 1655-ben ő fedezte fel a Titánt, majd 1659-ben elsőként jött rá, hogy a Galilei által mellékbolygóknak hitt alakzatok valójában a bolygó gyűrűi.