A marokkói öszvércsoda

A DNS-tesztek cáfolni látszanak a lehetetlent: egy marokkói öszvérnek csikója született.

A csikó apai ágon egy szamártól, anyai ágon viszont nem mástól, mint egy öszvértől származik, állítják az állatorvosok.

Az anyaállat, a 14 éves öszvérkanca 2002 augusztusának végén a marokkói Fez városától 80 km-re hozta világra "páratlan" csemetéjét.

Az észak-afrikai állatvédő társaság (Society for the Protection of Animals of North-Afrika, Spana) munkatársai a hír hallatára azonnal a helyszínre siettek, hogy vérmintákat vegyenek az anyaállattól és különleges csikójától.

A csikón végzett tesztekből kiderült, hogy anyjától mind ló-, mind szamár-kromoszómákat örökölt, továbbá, hogy az apaállat egy szamár volt, a különös utód genetikailag tehát negyed részben ló, háromnegyed részben szamár. Kinézetre a kis állat ugyanannyira hasonlít egy öszvérre, mint egy szamárra, de leginkább a kettő furcsa keverékére.

A kétkedők

Akadnak szakemberek, akik a véranalízis ellenére szkeptikusak az esettel kapcsolatban. Egyikük, John Pycock, a Royal College of Veterinary Surgeons munkatársa, aki a lovak szaporodásával foglalkozik, hitetlenkedve fogadta a hírt, majd nem titkolva gyanúját hozzátette: már korábban kiderült, hogy az öszvérek képesek a mesterségesen méhükbe ültetett embrió kihordására.

A lovaknak 64, a szamaraknak viszont csak 62 kromoszómájuk van. Közös utóduk, az öszvér ezért páratlan számú, 63 kromoszómával van megáldva, ami lehetetlenné teszi a kromoszómák párokba rendeződését, s ez az öszvérek szaporodását elméletileg kizárja.