Körülmetélés és a felnőttkori fájdalomküszöb

Nem is gondolnánk, hogy tűrőképességünk, fájdalomérzetünk erőssége mennyi mindenen múlhat - például csecsemőkori traumáinkon is.

Ideggyógyászok tudományosan is megerősítették, amit az elégedetlenkedők már rég állítanak: a szeretett lénnyel való együttélés kínokkal jár. Egy boldog együttélés során fokozottabban lép fel például a hátfájás, mutatták ki a szakemberek. A csecsemőkorban átélt fájdalom viszont épp ellenkezőleg hat. Hogy is van ez?

Az együttérzés negatív hatása

Azok a krónikus hátfájásban szenvedők, akik harmonikus, együttérző párkapcsolatban élnek, háromszor gyakrabban panaszkodnak hátfájásról, mint a szerelemben szerencsétlenebb társaik, derült ki nemrégiben a Heidelbergi Egyetem felméréséből.

A reflex Pavlov nevezetes kutyájáéhoz hasonlatos: a hátfájástól szenvedők életük során megtanulták, hogy panaszkodásuk nyomán nem késik soká a "jutalom" - együttérző partnerük egy kellemes hátmasszírozással, egy csésze teával vagy fájdalomcsillapító tablettával siet enyhíteni a szenvedést.

Az egyetem munkatársai Herta Flor vezetésével a kísérlet során partnerük jelenlétében hátfájást okoztak a pácienseknek, és közben elektródákat kapcsoltak azon agyközpontjukra, amely a fájdalom emocionális feldolgozásában vesz részt. A partnereket előzőleg együttérző, illetve nem együttérző csoportokra osztották aszerint, hogyan szoktak viselkedni, amikor párjuk fájdalmakról panaszkodik. A fájdalmak enyhítésére a kísérlet közben Florék azt ajánlották a pácienseknek, sétáljanak egyet, s a tapasztalatok szerint egyeseknél már korábban is ez volt a bevett gyakorlat.

Az eredmények magukért beszéltek. "Le vagyok nyűgözve" - nyilatkozta Allan Basbaum (Kaliforniai Egyetem, San Francisco). Már korábban tudott volt, abban, hogy mit érzünk komoly fájdalomnak és mit egyszerű kellemetlenségnek, a szociális tényezők fontos szerepet játszanak. Ebből a kísérletből azonban az is kiderült, hogy a szociális háttér a testben lezajló folyamatokra is hatással van. "Ez részben magyarázatot adhat arra, miért olyan nehéz a fájdalom orvoslása" - mondja Basbaum.

Születési trauma

A csecsemőkorban átélt traumáknak hatalmas szerepe van a fájdalomküszöb kialakulásában, derült ki a Society for Neuroscience Orlandoban (Florida) 2002. november 3-án megrendezett találkozóján.

Forrás: ORIGOAzok a kísérleti egerek, amelyeket közvetlenül születésük után gyomorműtétnek vetettek alá, körülbelül kétszer jobban viselik el az égési- és gyomorfájdalmakat, mint műtetlen társaik, figyelték meg a pennsylvaniai Haverford College munkatársai Wendy Sternberg vezetésével.

Azok az egerek azonban, amelyeknek a műtét alatt morfiumot adtak, a későbbiekben a műtetlen egerekével azonos fájdalomküszöbbel bírtak. Az újszülötteken altatással végzett életmentő műtétek "valószínűleg hozzájárulnak a felnőttkori alacsony fájdalomküszöb kialakulásához" - fejti ki gondolatait Sternberg.

Az altatás az újszülött műtétek során koránt sem volt mindig bevett eljárás, az újszülött csecsemők idegrendszere ugyanis még nem teljesen fejlett, ezért nem érzékelik úgy a fájdalmat, ahogy a felnőttek.

Sternberg szerint mindebből persze korai lenne arra a következtetésre jutni, hogy a csecsemőműtétek során felesleges az altatás. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az olyan rutineljárások, mint a körülmetélés - vagy a természetes szülés traumája, ellentétben a császármetszéssel - korábban ismeretlen összefüggésben állnak a felnőttkori érzékenységgel.