Amerikai kutatók az első képalkotó eljárással készült bizonyítékot szolgáltatták arra vonatkozóan, hogy az agy homloklebenye kulcsszerepet játszik a döntések megtervezésében és meghozatalában.

A Queen's University idegtudományi központjának és az University of Western Ontario agykutató központjának munkatársai a Nature Neuroscience 2002. november 5-ei számában jelentették meg eredményeiket.

A kutatócsoport azt találta, hogy az emberi agy homloklebenyének egy kis területe szelektíven aktiválódik, amikor egy személy két cselekvési lehetőség közül határozottan az egyiket szándékozik végrehajtani.

Az eredmény segíthet annak magyarázatában, hogy a homloklebeny-sérülések miért vezetnek időnként a döntésképtelenség kialakulásához. A normális agyban megfigyelt jellemzőket összevethetik majd azoknak a neurológiai vagy pszichiátriai betegségekben szenvedő pácienseknek agyi mintázatával, akiknél a betegség a homloklebeny működését is érinti. Az összehasonlítást a kezelések után meg lehet ismételni, hogy lássák, történt-e változás.

A vizsgálati alanyok agyműködését ún. funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (fMRI) rögzítették. A módszer segítségével a működő agy aktivitását lehet megfigyelni, a véráramlás nyomon követésével (az aktív területek vérellátása megnő).

Az elmúlt évtized során az újabb funkcionális agyi képalkotó eljárások (PET, fMRI, MEEG, stb.) bevezetése lehetővé tette, hogy az élő emberi agyban lokalizálni tudjunk számos olyan agyi tevékenységet, amely - elképzeléseink szerint - magasabb szellemi tevékenységeink alapját képezi. Az elemi szenzoros és motoros funkciók mellett a magasabb kognitív funkciók egész sorát (akarati tevékenység, emlékezés, tanulás, problémamegoldó gondolkodás, stb.) sikerült az agyban "lokalizálni", sőt olyan tevékenységek vizsgálatai is megindultak, amelyek a tudatos és tudatba nem bekerülő folyamatok élettani alapjaival kapcsolatosak. (Gulyás Balázs: Vizsgálhatók-e magasabb szellemi tevékenységek a neurofiziológia eszköztárával?)