A tumoros folyamat blokkolása - új megközelítés

A Nature orvosi kiadványa a legutóbbi időszakban végzett rákkutatási munkák között az egyik legfontosabbként említi amerikai kutatók legújabb eredményeit.

Az UIC College of Pharmacy kutatóinak eredményei valóban újszerű, hatékony módszert jelenthetnek a tumorsejtek osztódásának megállítására, amelyen a új gyógyszerek alapulhatnak.

Dr. Lucio Miele és kollégái olyan génterápiás eljárást dolgoztak ki, amelyben egy már ismert, az Alzheimer-kór esetében vizsgált hatóanyaggal most a tumorsejteket célozták meg. Az ún. gamma-szekretáz inhibitor (GSI) molekulákról van szó: nevüket onnan kapták, hogy a gamma-szekretáz nevű enzim működését gátolják. A gamma-szekretáz hatására alakulnak ki azok a kóros fehérje-lerakódások, amelyek az Alzheimer-kórosok agyában jellemzők. A Miele és kollégái által közölt tanulmány szerint a gamma-szekretáz aktivitásának gátlása egyben a tumorsejtek közötti kommunikációt is blokkolja.

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének karcinogén (rákkeltő) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.

Az egyik leggyakoribb onkogén-családot a mutáns RAS-gének képviselik, amelyek számos emberi daganatban általánosan előfordulnak. A RAS-gének ugyanis alapvető fontosságúak a sejtciklus normális működésében, a sejtek fejlődésében és osztódásában. Hibájuk így gyakran vezet kontrollálatlan sejtosztódáshoz, ezáltal tumoros elváltozások kialakulásához.

Miele és kollégái azt találták, hogy a mutáns RAS-génekről készült fehérjemolekulák a gamma-szekretáz molekulák segítségével aktiválnak egy olyan gént, illetve génterméket (Notch-1), amelynek hatására aztán megindul a tumorsejtek kialakulásához vezető láncreakció. A gamma-szekretázt tehát egyfajta közvetítőként képzelhetjük el a folyamatban.

"Ha megállítjuk a Notch-fehérjét, megállítjuk a Ras-géneket is, így végső soron megállíthatjuk a tumoros folyamatot is" - mondja Miele, aki egyike a Notch-1 fehérjét kódoló gén hibás változatai felfedezőinek. Eddig azonban csak annyit tudtak, hogy különböző tumorokban ezek a génváltozatok/géntermékek megnövekedett aktivitást mutatnak, s nem volt világos, hogy miért. Mint ahogy az sem, hogy ezek a génváltozatok és a róluk készült fehérjék közvetlen célpontot jelenthetnek a rák elleni küzdelemben. Most kiderült: a Notch-gének kóros változatainak blokkolásával, illetve a róluk készült fehérjék aktivitásának blokkolásával beavatkozhatnak a tumoros folyamat kialakulásába.

Az eddigi próbálkozások a tanulmány szerint igen jó eredményeket hoztak, mind az élő szervezeten kívül (in vitro) tenyésztett emberi tumoros sejtvonalakon, mind az állatkísérletek során (egérmodelleken). Bár még számos kísérletet kell elvégezni, az eddigi eredmények azt jelzik, hogy a Notch-fehérjék gátlása - a gamma-szekretáz közvetítő szerepének kiiktatásával - számos daganattípus esetén jó terápiás lehetőségnek tűnik (például emlő-, méhnyak-, fej-, nyak-, vesedaganat, egyes bél- és tüdőráktípusok, sőt bizonyos melanómák és limfómák). Miele reméli, hogy a klinikai próbák akár a jövő évben megkezdődhetnek.