Gigászi vulkánkitörést figyeltek meg a Jupiter Io nevű holdján. A szakemberek szerint ez volt a legnagyobb ilyen esemény, amelyet valaha is tapasztaltak a Naprendszerben.

A felvételek alapján a forró gázoktól hajtott láva több kilométeres magasságig lövellhetett fel (az Io természetesen jóval kisebb tömegű égitest Földünknél), majd több száz négyzetkilométeres területet boríthatott be a hold felszínén. "Világos számunkra, hogy ez volt a legnagyobb energiájú kitörés, amelyet valaha láttunk a Földön vagy az Ión" - mondja Franck Marchis (University of California, Berkeley), a felvételek elemzésének vezetője.

Forrás: ORIGO

Az egymás után készült hőfényképeken jól látható a gigászi kitörés területe (fotó: Franck Marchis/UC Berkeley)

A kitörés még 2001 februárjában történt, az Io vulkanikus aktivitásának rendszeres megfigyelési programja keretében. A Hawaii-szigeteken lévő Keck-teleszkópok által az infravörös tartományban készített képek azonban csak most kerültek elemzésre. A Keck-teleszkópok az ún. adaptív (alkalmazkodóképes) optika használatával - amely ellensúlyozza a légkör torzító hatásait - igen részletgazdag képeket készíthetnek ennyire távoli égitest felszínéről is (a képek felbontása kb. 100 méter/pixel).

A becslések szerint a kitörésben felszabadult energia kb. 78 000 gigawatt lehetett. (Összehasonlításképpen: az Etna 1992-es, utolsó nagyobbnak mondható kitörésekor mindössze 12 gigawattnyi energia szabadul fel.) Ehhez hasonló tűzhányó-tevékenység saját bolygónkon csak a földtörténeti múltból ismert (például a szibériai- és indiai bazaltplatók keletkezése).

Az Io a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égiteste. A vulkanizmus érdekessége, hogy részben a földi lávákhoz hasonló anyagokat szolgáltat, részben pedig hatalmas kénes felhők dobódnak ki a kráterekből. A kilövellt anyag sebessége elérheti a 3600 km/h-ás értéket és 250 km-es magasságig, vagy még magasabbra is felhatolhat. Mivel ez a Jupiterhez legközelebb eső Galilei-hold, valószínű, hogy a bolygó gravitációs ereje az, ami a kitöréseket előidézi. A Jupiter tömegvonzása miatt ugyanis az Io felszíne és belseje állandó ún. árapályerőknek van kitéve. Másképpen fogalmazva: a Jupiter hatása többek között abban nyilvánul meg, hogy ide-oda "vonszolja", "gyötri" holdjának anyagait, amely az így fellépő súrlódás miatt részlegesen megolvad. (A folyamat hasonló a Hold hatására bekövetkező földi tengerjáráshoz, de az Iónál szilárd anyagok lassabb mozgásáról van szó.)