A genomika jelentőségét jól érzékelteti, hogy az Európai Unió új, 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritásként jelölte meg a genom-alapú biológiai kutatásokat, amelyen belül az emberi genomika, azaz az egészségügyi kutatások állnak az első helyen - hátrébb sorolva minden mást, például az információs társadalom fejlesztését vagy űrkutatási programokat is. Ebből már érzékelhető, hogy hatalmas pénzek fordítódnak a következő négy évben a genom-alapú kutatásokra: ez pontosan 2,26 milliárd eurót jelent, amivel utolérhető a hasonló jellegű amerikai tudományos ráfordítás. Európa-szerte kutatási hálózatok alakulnak, hogy hatékonyan összehangolják az egyes intézmények tevékenységét.

A kutatási alap a tagországok és a csatlakozásra váró jelöltek befizetéseiből áll össze. Az egyes országok feladata az, hogy a befizetett pénzből minél többet visszapályázzanak - ezért sürgető, hogy Magyarországon is minél gyorsabban kialakuljanak az ehhez szükséges feltételek. A pályázatok beadásának két alapvető feltétele a kutatásokhoz szükséges intézményes háttér és a saját beruházás.

Falus András szerint ehhez a trendhez nem csatlakozni "több, mint bűn, hiba lenne". A kutató azonban optimista: véleménye szerint a kormányzat nyitott az intézményes háttér gyors megteremtésére, illetve fejlesztésére, hiszen ez az ország jól felfogott gazdasági érdeke is.