Kuruzslás, ufók, világvége és a szkeptikusok

A szkeptikusok VIII. országos konferenciáján elsősorban természet és gyógyászat kapcsolatával, a kuruzslás és az orvostudomány különbségeivel foglalkoztak, de szó esett más, örökké népszerű témákról is.

A szkeptikus szó olyan gondolkodásmódot jelöl, amelynek alapja a kételkedés, ellentéte pedig a vakhit. A szkeptikus mozgalom hazai képviselője a Tényeket Tisztelők Társasága (TTT).

Vágó István és Staar GyulaFotó: Várhegyi Péter

A TTT idén 8. alkalommal rendezte meg éves találkozóját november 23-án Székesfehérváron. A találkozók megtartását Trupka Zoltán kezdeményezte 1995-ben. Az évek során a hallgatóság egyre népesebb lett, s egyre több elismert gondolkodó látogat el a találkozókra. A "tényeket tisztelők" most is a Szabadművelődés Házában gyűltek össze, hogy véleményt cserélhessenek a természetgyógyászattal kapcsolatban, s más témakörökben is - előadások, viták és kiállítások formájában egyaránt. A délelőtti előadások levezetését Vágó István, a TTT elnökségi tagja, a délutáni elnöklést pedig Hraskó Gábor, a TTT ügyvezető titkára és az idei rendezvény főszervezője vállalta magára.

Az első nagyobb lélegzetvételű beszámolót Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője tartotta, aki szintén a TTT elnökségi tagja, s a társaság 10 éves fennállásának alkalmából méltatta az eddigi erőfeszítéseket. Anekdotái és jellemrajzai egy lelkes kezdésről, egy átmeneti - Szentágothai János professzor, a TTT első elnökének halála miatti - bénultságról, majd egy reményteljes jövőről szóltak. Nem feledkezett meg James Randiról, a világhírű bűvészről, aki szívén viseli a magyar szkeptikusok sorsát, s aki magyarországi tartózkodása alatt számos embernek feladta a leckét káprázatos trükkjeivel.

A következő előadást Csákány György orvos tartotta, akit Vágó István sajtólevél-legendaként mutatott be, mivel számos kíméletlen, de lehengerlő stílusú írása jelenik meg különböző fórumokon. Az idős úriember a természetgyógyászat kritikájának szükségességét taglalta.

Utána Molnár Gergely bűvész mozgalmas átverő-show-ja következett, amelyben a közönség sem maradt passzív. Repertoárjában egyaránt szerepelt gondolatátviteli kísérlet, számmisztika és karikás mutatvány is. Bár a trükkök megoldását nem árulta el, élvezetes bemutatót tartott arról, hogy mit tehet egy bűvész a parafenoménekkel szemben.

Rövid szünet után Vágó István beszélgetése következett Kereszthy Évával, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. A téma a természetgyógyászat törvényi szabályozása volt. Ám a rutinos riporter magabiztos és körmönfont keresztkérdései, amelyek például a bioenergetika és az aura kérdéseit járták körül, a legtöbb esetben sajnos érdemi válasz nélkül maradtak.

Ezt követte dr. Molnár Mariann gyermekorvos, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület képviselőjének előadása a homeopátia történetéről és elméletéről. Talán túlzott erővel igyekezett meggyőzni a hallgatóságot a módszer előnyeiről, s az elhangzottak alátámasztása céljából bemutatott adatokat leleplező megjegyzésekkel ellenpontozta. Mivel többször is hivatkozott Hraskó Gábor egyik cikkére, a főszervező reagált a hallottakra, de ennek ellenére vita nélkül zárult a doktornő előadása.

Görög Sándor akadémikus, kémikus tárgyilagos vegyészeti összefoglalót tartott a homeopátiás készítmények összetételéről és hatékonysági mutatóikról. Tulajdonképpen megkérdőjelezte a placebo-hatás és a homeopátia közötti különbséget, valamint rámutatott egyes tévhitekre, tisztázatlan, mégis népszerű fogalmakra, és hangsúlyozva orvosi ismereteinek hiányosságait, kizárólag a vegyész szemével értékelte a homeopátiát.

Venetianer Pál, a háttérben Hraskó GáborFotó: Várhegyi Péter

A délutáni előadások sorát dr. Venetiáner Pál akadémikus, molekuláris biológus nyitotta meg, aki a géntechnológia alkalmazásával kapcsolatos hiedelmekről és téves elképzelésekről beszélt. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában széles körben elterjedtek a genetikailag módosított termékek, az Európai Unió tagjai és a kontinens más országai viszont egyaránt szigorú szabályozásra törekszenek. Az előadó szerint majdnem megoldhatatlan feladat az ilyen termékek, illetve az ezekből készült árucikkek egyértelmű megjelölése, mivel a géntechnológia alkalmazása sok esetben nem mutatható ki.

A következő témakör egyesek számára kissé ijesztőnek bizonyult. Bárdos György pszichofiziológus a halálközeli élmények típusait és sajátosságait mutatta be. Igyekezett fiziológiai, illetve pszichológiai folyamatokra visszavezetni a rejtélyes "visszatérések" emlékképeinek sokszor egybehangzó elemeit. Beszámolt arról is, hogy a különböző kultúrákban nevelkedett és a halál közelébe került emberek jellegzetesen más emlékekről számolnak be, amely szerint a halálközeli élmények egy része nem valós, hanem tudatunkban jön létre, a korábban szerzett tapasztalatokhoz és félelmekhez kapcsolódva.

Újabb rövid szünet után a tudomány és a marketing határvidékeit térképezte fel Németh Csaba újságíró. Számos példán keresztül mutatta be a reklámok tudományosnak hangzó, de valójában semmit sem mondó vagy értelmetlen üzeneteit és az azokból áradó torz világkép ellentmondásait.

Both ElődFotó: Várhegyi Péter

Both Előd csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója tartotta a következő előadást Kozmikus karambolok címmel. Áttekintve a Naprendszerben található apró égitestek leltárát, becsléseket adott a kisbolygó-becsapódások valószínűségére, ismertette a Földbe ütköző aszteroida mérete és a pusztítás feltételezhető mértéke közötti összefüggést, s megemlékezett a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt történt hirtelen kihalásáról is. Hibásnak értékelte a különböző médiumok szenzációhajhász hozzáállását a napjainkra szinte rendszeressé vált pesszimista jóslatokhoz, amelyek szerint bolygónk azonnal elpusztulhat bármelyik földsúroló kisbolygóval történő "találkozás" következtében. Hangsúlyozta, hogy nem szabad könnyelműen hitelt adni az alig ismert pályájú aszteroidákkal történő fenyegetéseknek s igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy ezek a modern kori világvégék eddig mindig elmaradtak.

Az utolsó előtti beszámolót Dallos Róbert tartotta, akinek neve 10 éve országszerte ismertté vált, mivel diáktársával gabonakört tapostak egy Székesfehérvár melletti búzatáblába, sok tévedhetetlennek hitt ufószakértő tekintélyén ejtve csorbát.

Vissy KárolyFotó: Várhegyi Péter

A konferenciát Vissy Károly meteorológus előadása zárta, aki a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos és áltudományos érvek útvesztőjében próbált utat mutatni a "tényeket tisztelők" számára. Az alapos és hiteles áttekintésből többek között kiderült, hogy nem tudunk mindent erről a kérdésről, mert nincsenek elég hosszú adatsorozataink az éghajlat nagy távlatú változásának meghatározásához. Ennek ellenére számos szakember is bizonyosságként kezeli, hogy bolygónk felszíne egyre melegebb lesz, s hogy ez elsősorban antropogén okokra vezethető vissza. Tény, hogy az emberi tevékenység üvegházhatású gázokat juttat a légkörbe, de az kevéssé ismert, hogy mindez milyen irányú természetes mechanizmusokkal párosul, ezért egyértelműen nem bizonyítható a globális felmelegedés folyamata. Az pedig végképp nem, hogy mindez az emberiség műve lenne. Természetesen lényeges feladat a gázkibocsátás mennyiségének korlátozása, de legalább ennyire fontos a jelenség további részletes tanulmányozása is.

Pintér András - Sik András