Endeavour: véget ért az idei utolsó küldetés

Három napos ráadást követően épségben landolt az Endeavour űrrepülőgép a floridai Kennedy-űrközpontban. Ez volt az idei utolsó küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Az Endeavour földet ér FloridábanNASA

Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Kennedy-űrrepülőtér feletti esős időjárás miatt a NASA háromszor is elhalasztotta az Endeavour leszállítását. Az eredeti tervek szerint már szerdán (2002. december 4-én) földet kellett volna érnie a gépnek, ám háromszori ráadás után ez csak szombaton, közép-európai idő szerint 20.37-kor történt meg. A Nemzetközi Űrállomás építésének 16. űrrepülőgépes küldetése, az STS-113 ezzel befejeződött.

Legénységcsere

Az Endeavour fedélzetén hazatért az űrállomás ötödik állandó legénysége is, akik 185 napot töltöttek odafent, s a rendszeres karbantartási munkán kívül több mint 25 tudományos kísérletsorozatot hajtottak végre.

 Peggy Whitson amerikai űrhajósnő, Valerij Korzun és Szergej Treszcsev orosz kozmonauta június óta dolgozott az űrállomáson. A tervek szerint megbízatásuk novemberben járt volna le, de a küldetést egy hónappal meghosszabbították azt követően, hogy a nyáron a meghibásodott üzemanyag-utánpótlási rendszer kijavításának idejére az Egyesült Államok egy időre leállította az űrrepülőgép-indításokat.

Az új legénységet is az Endeavour szállította az űrállomásra, mintegy másfél tonnányi felszerelés és ellátmány kíséretében. Az ISS hatodik állandó legénysége: Ken Bowersox parancsnok, Nyikolaj Budarin és Don Pettit kutatóűrhajós, akik hivatalosan november 27-én váltották le kollégáikat.

Tovább bővült az űrállomás

A P1 jelzésű rácselemNASA

A 2002-es utolsó űrállomás-szerelésére november 24-én startolt az Endeavour űrrepülőgép, összesen hét emberrel a fedélzetén. A négyfőnyi látogató legénységet Wetherbee parancsnok, Lockhart űrpilóta, valamint Herrington és Lopez-Alegria kutatóűrhajós alkotta.

A gép fő rakománya a P1 jelzésű rácselem volt, amelynek csatlakoztatását az S0 jelzésű rácsalaphoz az első két űrhajón kívüli munka során sikeresen elvégezték Lopez-Alegria és Herrington űrhajósok. A 390 millió dolláros elemet ezt megelőzően az Endeavour robotkarjával illesztették a helyére kollégáik. Lopez-Alegria és Herrington rögzítették az új elemet, majd összekapcsolták a két elem közötti elektromos és adatközvetítő kábeleit.

Lopez-Alegria munkábanNASA

A harmadik, a küldetés során az utolsó űrhajón kívüli munka során Lopez-Alegria és Herrington összekötötték a P1-en lévő hűtőszárnyhoz csatlakozó 51 hidraulikus csövet. Ezeken a csöveken áramlik a hűtőfolyadék: az ammónia és a nitrogén. Sikerült újra mozgásba hozniuk az űrállomás külső falán közlekedő sínautót (Mobile Transporter), amely egy rádióantennában akadt el.

A legnagyobb űrben épült szerkezet

Az újonnan felszerelt elem annak a 107 méteres rácsoszlopnak (Integrated Truss Structure) a része, amelynek kiépítését 2002-ben kezdték meg, s amely a jövőben a hatalmas napelemszárnyakat és a hűtőelemeket hordozza. A teljes szerkezet a leghosszabb konstrukció lesz, amely valaha is épült az űrben, s végső formájában területe meghaladja majd egy labdarúgópályáét.

Az újonnan felszerelt elem helyzete (ábra)NASA

Mint azt Horváth András űrkutató csillagásztól, a Budapesti Planetárium igazgatójától megtudtuk, a tervezett négy pár napelemből jelenleg még csak egy pár található a Nemzetközi Űrállomáson, amelyet a kezdeti energiaellátás végett még 2000-ben vittek fel a P6 jelű rácselemmel. A napelempár még nem a végleges helyén van, hanem a Unity kikötőmodulon.

A rácsoszlop alapelemét (S0) 2002 áprilisában szerelték fel az amerikai kutatómodul, a Destiny külső felére, majd ehhez csatlakoztatták októberben az S1 jelű rácsot. Az Endeavour jelenlegi küldetése során került fel a P1 az S0 másik oldalára. A főleg alumíniumból készült, 13,7 méter hosszú, 4,6 méter széles, 4 méter magas, 12 477 kilogramm tömegű szerkezeti elemmel immár kb. negyvenegy méteresre növekedett a rácsoszlop mérete. A Mobile Transporternek, az űrállomás "űrvasútjának" a pályahossza is megnőtt az új elem révén. Az S1-en és a P1-en nem napelemeket, hanem hűtőszárnyakat helyeztek el. A 2003-ban felszerelendő többi rácselem tartja a napelemeket.

Hazatérés

December 2-án (hétfőn) reggel az űrrepülőgép hajtóműveit használva magasabbra emelték az összekapcsolódott űrállomás-űrrepülőgép komplexumot. Az ISS most majdnem 10 km-rel kering magasabban, mint az Endeavour november 25-ei dokkolása előtt (a jelenlegi magasság 395 km). Miután a legénység befejezte annak a mintegy másfél tonnányi felszerelésnek az átrakodását, amelyet az Endeavour hozott az űrállomásra, a gép december 2-án közép-európai idő szerint 21.05-kor levált az ISS-ről.

Forrás: NASA

Így festett az űrállomás 2002. december 2-án, a távolodó Endeavour űrrepülőgépről fényképezve (fotó: NASA)

Az összesen 112 űrrepülőgépes küldetés között az Endeavournek ez volt a 19. repülése. Ez volt az első olyan küldetés, ahol csak a negyedik napon sikerült landolnia az űrrepülőgépnek.