Első bizonyíték Salamon templomára

Heves vita folyik a nemrégiben talált ősi héber feliratú kő körül, amely az első Biblián kívüli bizonyíték lehet Salamon templomára.

Mintha csak A Máltai Sólyom című film egy jelenete pergett volna le újra. Titkos találka egy luxusszállodában: a zsidó és az arab küldönc türelmesen várnak, míg az izraeli tudós megvizsgálja a fekete kőtáblát.

Valahogy így került elő, így kezdődött másfél évvel ezelőtt annak a kőnek a története, amelyről egyelőre csak annyi biztos, hogy vagy egy tökéletes hamisítvány, vagy ősi, több mint 2000 éves héber felirat, mely megerősíti a Biblia Salamon templomáról adott leírását.

A 31x24x7 centiméteres kődarab heves vita tárgya lett Izraelben, ahol a politika, a hit, a tudomány és a pénz lobbanékony elegyet alkot.

Királyok II. könyve 12,4-5
4.És megparancsolá Joás a papoknak, hogy minden pénzt, a mely Istennek szenteltetik és az Úr házába bevitetik, mind a megszámlálás pénzét és a személyek váltságának pénzét, mind pedig, a melyet kiki szabad akaratja szerint az Úr házához bevisz.5 Vegyék magokhoz a papok, mindenik a maga ismerősétől, és építsék meg az Úr házának romlásait mindenütt, a hol romlást látnak rajta.

Szinte semmi sem biztos a kőtábla eredetével kapcsolatban. A tulajdonos képviselői azt állítják, hogy tizenöt soros ősi héber nyelvű leírás a Joás király által elrendelt templomfelújítást írja le. Joás az. Kr. e. 9. században volt Júdea királya.

A szöveg közeli rokonságban áll az Ótestamentum leírásaival. Leírja, az uralkodó hogyan kötötte papjai lelkére, hogy "a szent pénzből vásároljanak fejtett követ, épületfát és rezet, és hitük szerint hajtsák végre a feladatot".

Dr. Gabriel Barkay, a vezető izraeli régészeti szakértő elmondta: "Amennyiben eredeti kőtáblával van dolgunk, úgy első alkalommal mondhatjuk el, hogy a dávidi dinasztia hasonlóan korai szakaszából (illetve Salamon templomáról) Biblián kívüli forrással rendelkezünk. A benyomásom szerint a dokumentum eredeti, bár egy jiddis mondás szerint 'túl szép, hogy igaz legyen'."

Dr. Shimon Ilani, az Izraeli Geológiai Intézet munkatársa karbondatálás útján megállapította, hogy a tábla felszíne 2300 éves.

Ugyanakkor Joseph Naveh professzor, akit még 2001-ben kértek fel a kőtábla vizsgálatára, kijelentette: az írás hamis. Megerősítette, hogy a betűk nagy része Kr. e. 9. századi héber, de mások egyértelműen a 7. századi arámit és föníciait idézik.