Egyiptomi óriásberuházás: sivatagból földi paradicsom

Megelevenedik a sivatag, vízben gazdag lesz, és egyiptomiak milliói telepednek majd le Felső-Egyiptom egykor kopár, aszályos vidékein - Mubarak elnök terve a fáraók nagyszabású építkezéseit idézi.

Toska a neve ennek az álomnak, amelynek valóra váltásán Mubarak egyiptomi elnök évek óta fáradozik. A Nílus menti síkságok egyikéről elnevezett öntözési program célja, hogy termékennyé változtassa a sivatagot és megállítsa a Nílus deltája felé tartó tömeges elvándorlást. Bírálói igencsak nagyravágyónak tartják Mubarak tervét, amely szerintük amellett, hogy ökológiailag felelőtlen, pénzügyileg is megvalósíthatatlan. Mubarak ennek ellenére rövidesen át akarja adni az első szivattyúkat, amelyeknek az lesz a rendeltetésük, hogy vizet juttassanak a sivatagba.

1997. január 9-én kezdődött el a fáraók korának "beruházásaira" emlékeztető Mubarak-szivattyútelep építése. Az illetékesek állítása szerint a szivattyútelep, amely a Toska-projekt szíve, a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény lesz a világon. A nagyszabású építkezés végül majd termékennyé teszi Felső-Egyiptomot.

Abu Szimbel

Az ilyen méretű, a természetes környezetet átalakító építkezések nem példa nélküliek Egyiptom történetében. Legutóbb az 1960-as években került sor hasonlóra, amikor az Abu Szimbel-templomot mozdították el helyéről a Nasszer-tón építendő asszuáni gát munkálatai során.

A Toska-terv részeként az elkövetkező hónapokban sorra üzembe helyezendő 21 szivattyú a Nasszer-tóból ötven méter magasra juttatja el a vizet egy csatornarendszerbe, amely több mint 320 kilométeren húzódik a sivatagban. A tervek szerint naponta 25 millió köbméter víz kerül ily módon a csatornákba.

Illetékesek szerint a korszerű öntözési módszerekkel több mint 200 ezer hektárnyi területet akarnak termővé tenni, hogy ott nagy mennyiségben termesszenek gyümölcsöt és zöldségféléket az arab, de az európai piacra is. Hála az enyhe éghajlatnak, a téli hónapokban is folytatódhat majd a termesztés.

A Nasszer-tó műholdas felvétele - északon az Asszuáni-gát

A mezőgazdaság azonban még csak a kezdeteket jelenti. Az egyiptomi kormány ugyanis hosszú lejáratú terveket valósít meg, és a Toska segítségével a túlnépesedés problémáját is meg szeretné oldani. A 68 millió egyiptomi ugyanis jelenleg az ország területének mindössze öt százalékán szorong, ha azonban Felső-Egyiptom termékennyé válik, akkor az embereknek nem kell többé onnan a Nílus-deltájába költözniük. Akár 18 város is kinőhet a ma még sivatagi talajból Felső-Egyiptomban, s azokban mintegy két millió ember élhet és dolgozhat, áll a tervekben.

A vízügyi minisztérium adatai szerint a projekt eddigi költségei - 800 millió eurónak megfelelő 4 milliárd egyiptomi font - egyelőre még kezelhetők. Az elkövetkező húsz évben a költségek előreláthatólag mintegy 300 milliárd egyiptomi fontot (62,3 milliárd eurót) tesznek majd ki. A kormány reméli, hogy tehetős beruházók besegítenek majd, és nagyvonalú adókedvezményekkel csalogatja is őket.

Környezetvédelmi aggályok

A Toska-terv ökológiai következményeiről hivatalosan beígért tanulmányt eddig még nem tették közzé. "A kormány túl kevés tájékoztatást ad a lehetséges negatív következményekről" - állítja egy magát megnevezni nem óhajtó környezetvédő, aki szerint a terv miatt az egész ökorendszer veszélyben forog. A talaj végül is túltelítődik majd sóval, a projekt hosszú távon kihat a talajvíz színtjére és az éghajlat alakulására is. A terv ökológiai következményeit egészen a Nílus-deltáig érezni lehet majd.

Kairóban persze nem nagyon örülnek a kritikáknak. Kezdetben az ellenzéki Wafd-párt ismételten utalt a magas költségekre és a környezetet érintő beláthatatlan következményekre. Két évvel ezelőtt a párt lapjának főszerkesztője kénytelen volt távozni a posztjáról - politikai megfigyelők ebben a kormány kezét vélték látni. Azóta feltűnő a csend a Toska-projekt körül.