A legénység tudta, hogy mindennek vége

A 77 éves Heinz-Hermann Koelle, az Apollo-program tervezési főnöke szerint az asztronautákat végszükség esetén még a világűrben is meg tudták volna menteni. Egy másik űrrepülőgép mehetett volna értük az űrállomásra - jelentette ki.

Heinz-Hermann Koelle berlini űrhajózási szakértő szerint a Columbia amerikai űrrepülőgép katasztrófáját az okozhatta, hogy a hővédő pajzs felmondta a szolgálatot. "A lezuhanás kétségtelenül annak következménye volt, hogy szétvált az űrrepülőgép szerkezete, mert a hővédő pajzs csődöt mondott" - mondta a 77 éves, repülési és űrhajózási professzor vasárnap Berlinben a dpa hírügynökségnek.

Véleménye szerint a hővédő pajzs elromlásában öt tényező játszhatott közre: az űrrepülőgép megsérülése az indításkor, karbantartási hiba, az anyag elfáradása, vezérlési-vezetési hiba vagy a futómű kerékének felrobbanása. "Két-három hónapba is beletelhet, amíg a tényleges okot megtudjuk" - tette hozzá. "Valószínűleg már a startnál levált az üzemanyagtartályt szigetelő habanyag egy része" - vélekedett Koeller. A veszélyt azonban nyilván jelentéktelennek minősítették, különben már az induláskor félbeszakították volna a repülést. A nyugdíjas professzor szerint az asztronautákat végszükség esetén még a világűrben is meg tudták volna menteni. Egy másik űrrepülőgép mehetett volna értük az űrállomásra - jelentette ki.

A Földön végzett karbantartási hibát sem zárta ki a német szakértő, mondván: az emberek néha felületesen dolgoznak, kapkodnak. Az anyag elfáradása mellett szól, hogy a Columbia már 20 éves volt. Ami a negyedik okot illeti: az űrrepülőgép belépése a Föld légkörébe a leszállás legkritikusabb szakasza, amely automatikus vezérlésű, műszaki hiba esetén azonban a pilótának kell közbelépni. Végezetül az is elképzelhető, hogy a futómű egyik kereke robbant fel, és a hővédőpajzs ezáltal rongálódott meg. Röviddel a szerencsétlenség előtt a kerekek nyomását már nem jelezték a műszerek. Ez arra utal, hogy probléma volt az űrrepülőgép nyolc kerekével - közölte az űrszakértő.

Koelle úgy véli, hogy az űrrepülőgép hét utasa nem sokkal a szerencsétlenség előtt a rázkódásokból és a zajokból tudta, hogy közeleg a katasztrófa: "az asztronauták tudták, hogy most mindennek vége".

Forrás: EPA

Koelle sok éven át a berlini műszaki egyetem űrhajózási tanszékének professzora volt. 1955 és 1965 között közreműködött az amerikai űrhajózási és rakétaprogramban, az Apollo-program tervezési főnökeként dolgozott. Szakterületei az űrrepülés tervezése és az űrbéli szállítórendszerek voltak. 1991-ben vonult nyugdíjba.

KAPCSOLÓDÓ CIKK