Tévesek a mérges adatok

Két amerikai kutató szerint mindeddig rosszul állapították meg, milyen koncentációban jelentenek valódi veszélyforrást az olyan potenciálisan mérgező anyagok, mint például a higany és az ólom. A kutatók felhívták a szakemberek figyelmét arra, hogy vizsgálják felül az ilyen anyagok orvosi és környezeti kockázatainak határértékeit.

Edward Calabrese és Linda Baldwin, az amhersti Massachusetts Egyetem munkatársai úgy vélik: sok kifejezetten veszélyes vagy veszélyesnek tartott anyag nem egyszerűen ártalmatlan egy bizonyos koncentráció alatt, de akár jótékony hatású is lehet. Az elmúlt harminc évben a legtöbb rákkeltő anyagot vagy a röntgensugárzást bármilyen, még a legkisebb mennyiségben is veszélyesnek tekintették.

A magas koncentrációban valóban rákkeltő dioxinok egyes fajoknál például egyenesen gátolhatják a tumorok növekedését. Hasonlóképpen, az igen alacsony mértékben jelenlévő toxikus kadmium jótékony hatással van a növények növekedésére.

"Maga a 'toxikus vegyület' túlságosan problematikus elnevezés. A csekély mértékű 'kémiai stressz' - úgy tűnik - jótékony hatású" - mutat rá a brit kormány szakértője Anthony Trewavas toxikológus, az Edinburghi Egyetem munkatársa.

Baldwin és Calabrese ötezer hasonló példára utalva azon kutatók növekvő táborához csatlakozik, akik szerint az elmúlt években eltúlozták a toxikus anyagok veszélyességéről alkotott elképzeléseket. A kísérletekben alkalmazott anyagkoncentrációk szerintük nem vethetők össze azokkal a mennyiségekkel, amelyekkel hétköznapi körülmények között találkozhatunk. "Mindez komoly kihívást jelent azoknak, akik új gyógyszerek kifejlesztésével foglalkoznak, mint a klinikák és a gyógyszeripar."

Az angol Gyógyszerfelügyeleti Hivatal (Medicines Control Agency, MCA) egyelőre ragaszkodik az óvatossághoz. "A gyógyszerek esetében például a toxikológiai vizsgálatok lényege, hogy meghatározzák azt a mennyiséget, amely fölött nem kívánt mellékhatások léphetnek fel. Kicsi az esélye annak, hogy ezek az új, forradalmi következtetések átalakíthatják azokat az eljárásokat, amelyekkel az MCA vagy más szervezetek már évtizedek óta a kockázatelemzéseket végzik" - nyilatkozta az intézet szóvivője.

A vita azt a további kérdést is felveti, hogy mennyire kell környezetünknek tisztának lennie. Egyesek úgy érvelnek, hogy minden évben dollármilliárdokat dobunk ki azért, hogy megszabaduljunk a veszélyesnek ítélt anyagoktól, amikor ezek kis mennyiségben akár pozitív hatást is gyakorolhatnak.

"Nem kellene hatalmas összegeket költenünk arra, hogy a környezetet megtisztítsuk ezektől a vegyületektől. Mindennapi táplálékaink számos olyan anyagot tartalmaznak, amelyek mesterségesen előállítva mérgezőek. Rengeteget fogyasztunk ezekből anélkül, hogy kárt okoznának. Amire nagy nehezen megtanítottuk az embereket, arról kiderült, hogy nem is igaz. Most új felvilágosításra lenne szükség" - állítja Trewavas.