A Columbia széthullása jóval a robbanás előtt kezdődött

A Columbia űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló független bizottság február 18-án hivatalosan is bejelentette, amit csillagászok és megfigyelők az első nap óta állítanak: a gépből már jóval a megsemmisülése előtt, a kaliforniai partvidék felett darabok szakadtak le.

Az USA nyugati partvidékén élő csillagászok és amatőr fotósok közül sokan filmezték a gép leszállását. Ezek a képek, továbbá szemtanúk egybehangzó beszámolói bizonyítják, hogy a Columbia szétesése már hat perccel a Texas feletti végső robbanás előtt megkezdődött. Mindez egybevág a telemetriai és kommunikációs adatokkal: a repülésirányítók egyike, Jeff Kling február 1-én közép-európai idő szerint 14.53-kor jelentette az első meghibásodásokat: adatok hirtelen és magyarázat nélküli elvesztését néhány szenzorból. A kapcsolat 14.59-kor szakadt meg a géppel (részletesen lásd korábbi cikkünket).

A Kalifornia állam területére hullott törmelékek vizsgálata alapvető fontosságú lenne a nyomozás szempontjából, mert így a legelső problémákat lehetne azonosítani. Bár a NASA folyamatosan kéri az állam lakóit, hogy keressék és szolgáltassák be a Columbia esetleges darabjait, egyelőre senki nem bukkant ilyenekre ezen a területen. James Hallock fizikus, a NASA biztonsági szakértője szerint ennek oka az, hogy a leszakadt darabok kis méretűek voltak és elégtek a légkörben. A kutatást nehezíti, hogy Dél-Kalifornia hegyekkel, sivatagokkal és kanyonokkal szabdalt terepén kellene megtalálni a roncsokat.

Új fejlemény, hogy a vizsgálóbizottság legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott: már nem biztosak benne, hogy a start során a fő hajtóanyagtartályról leváló és a gép bal szárnyának ütköző törmelék (lásd a képen) a könnyű szigetelésből származott. Lehetséges, hogy mégis a tartály falán kivált jégdarab, vagy egy sokkal keményebb, a szigetelés alól származó alkatrész volt, ami így komolyan megsérthette a szárnyat. A startnál történt incidens továbbra is a nyomozás egyik fő vonalát jelenti.

Forrás: NASA

Mint korábban arról beszámoltunk, a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy egy lyuk volt a bal szárnyon. A Columbia megsemmisülésének körülményeit vizsgáló legutóbbi modellek szerint ennek lényegesen nagyobbnak kellett lennie az először feltételezett "gombostűfej-méretűnél", egyébként a gép körül kialakuló, forró levegőből álló lökéshullámfront nem tudott volna betörni a szárny belsejébe. A lyuk keletkezésére a startnál történt esemény mellett több más forgatókönyv is elképzelhető (lásd korábbi cikkünket).

Közben a mintegy 14 000 megtalált roncsdarabból közel négyezret már a floridai Kennedy-űrközpontba szállítottak, s ebből kb. 2600 darabot sikerült azonosítani. Szakértők szerint azonban a gép részbeni rekonstruálása is reménytelen feladatnak tűnik.