Az Univerzum leghidegebb helye

Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.

A Bumeráng-köd: az eddig ismert leghidegebb hely az UniverzumbanNASA/ESO/HST

A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső nagy részletességgel vizsgálta a planetáris ködök egyik legfiatalabb képviselőjét, a Földtől mintegy 5000 fényévnyire fekvő Bumeráng-ködöt. Mint minden más planetáris köd, ez is egy fejlődésének késői állapotában lévő csillag anyagledobása miatt alakult ki. A Bumeráng-köd központi csillaga azonban olyan szokatlanul nagy sebességgel löki anyagát az űrbe, hogy a gázburok gyors tágulása miatt az eddig tapasztalt legalacsonyabb hőmérséklet jött létre a köd területén.

1995-ben derült ki, hogy a Bumeráng-köd hőmérséklete -272 Celsius-fok. Ez mindössze egyetlen fokkal "melegebb" az abszolút nulla foknál (-273,16 Celsius-fok, azaz 0 Kelvin). A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, az Ősrobbanás egész Univerzumot kitöltő maradványa is körülbelül két fokkal melegebb a Bumeráng-köd hőmérsékleténél (2,7 K). Nem ismernek más olyan objektumot, amely hidegebb lenne a háttérsugárzásnál.

A Hubble részletes képein halvány ívek és kaotikus szálak láthatók a gázlebenyek területén, amelyek megjelenése egészen eltér a többi planetáris ködétől. A csillagászok szerint az objektum még olyannyira fiatal, hogy nem volt idő rendezettebb struktúrák kialakulására.
 
A rekordhőmérséklet a központi csillag szokatlan vadságának köszönhető: mintegy 500 ezer km/órás sebességgel dobja le magáról a gázt, amely belehasít környezetének anyagába. Ez az anyagvesztési ütem (kb. egyezred naptömeg/év) 10-100-szor nagyobb a hasonló objektumok átlagos tömegvesztési üteménél. A köd gyors tágulása az, ami lehetővé tette az extrém alacsony hőmérséklet kialakulását.