Őssejt-bank nyílt Londonban

Április elsején megnyílt a világ első, állami kezdeményezésre létrejött őssejtbankja egy London melletti intézetben. Az itt őrzött sejtekből a szervezet bármely része regenerálható, így komoly reményt jelent számos, ma még gyógyíthatatlan betegségekben szenvedőnek. A magyar származású Radda professzor, az Orvosi Kutatások Bizottsága főigazgatója a Deltának beszámolt a várható orvosbiolóiai előnyökről és a megfontolandó etikai aggályokról is.

A Delta forgatócsoportja nem sokkal az intézet-avatás előtt bepillanthatott azokba a szigorúan steril laboratóriumokba, ahol a jövő orvoslását várhatóan forradalmasító, "mindentudó" embrionális őssejtekkel dolgoznak.

A magyar származású Sir George Radda professzor, az őssejtbank létrehozását kezdeményező Orvosi Kutatások Bizottságának (Medical Research Council) főigazgatója nyilatkozott a tervről: "A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikákon tárolt, feleslegben maradt embriókat használjuk föl embrionális őssejtvonalak előállítására" - mondta Radda professzor, aki az őssejtbank létrehozásától azt várja, hogy sikerül megőrizni a leszármaztatott sejtvonalakat, így sokkal kevesebb embrióra lesz szükség a további kutatásokhoz.

A továbbtenyésztendő sejtvonalakat az ötnapos embriók belső sejtjeiből származó őssejtekből nyerik. Ezek a sejtek még totipotensek, azaz bármivé fejlődhetnek, ellentétben a köldökzsinór-vérben, a csontvelőben és más szerveinkben megtalálható testi őssejtekkel, amelyek differenciálódási képessége korlátozott. Az embrionális őssejtek felhasználásával azt remélik a kutatók, hogy a károsodott szervek és szövetek megújíthatókká válnak. Radda professszor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez persze nem holnap lesz. Hosszú folyamat áll még előttünk, - mondta - alapkutatásokkal kell megértenünk az emberi őssejtek biológiáját, azt, hogyan alakíthatóak át, milyen körülmények szükségesek biztonságos fenntartásukhoz. Ez az őssejtbank legelső feladata, de a sejttípusok jellemzésére is ki kell dolgozni a megfelelő módszereket.

Az őssejtkutatás fontosságát nehéz lenne túlbecsülni. Számos, ma még gyógyíthatatlan kórfolyamatot fordíthatnak vissza e mindentudó sejtek. Máig azonban mindössze 8-10 országban folynak valamilyen formában kutatások humán embrionális őssejtekkel.

Cukorbetegség, Alzheimer- és Parkinson-kór, gerincsérülés, szívizom-infarktus - néhány azok közül a sejtpusztulással járó kórok közül, amelyekre gyógyírt jelenthetnek a londoni laboratóriumban elkülönített és fenntartott őssejt-tenyészetek. A brit állami hátterű kezdeményezésre meginduló tudományos együttműködés remélhetően megteremti a mindenki által elfogadható, közös etikai alapokat is a kutatásokhoz.

Radda professzor az őssejt-bank feladatai közé sorolja, hogy elkészítsenek egy etikai térképet, felmérjék, hogyan viszonyulnak a világ országai az őssejtkutatáshoz, mely országok, milyen kutatást engedélyeznek. A professzor arra is kitért, hogy e területen a szakember-hiány jelenti a legnagyobb gondot. Éppen ezért az őssejtkutatáshoz jól értő kutatók felkutatásával, illetve továbbképzéssel is foglalkoznak majd.

Delta