Csak az antibakteriális tisztítószerek képesek megvédeni bennünket a veszélyes baktériumoktól - szajkózzák a televíziós reklámok, s a hatás kedvéért a képernyőn látható visszataszító fekete állatkák nyüzsgésének a szerrel átitatott törlőkendő egy szempillantás alatt véget vet, a háziasszonyok pedig elégedetten dőlnek hátra a fotelban. Az ilyen szappanokban azonban található egy anyag, a triklozán, mely a napsütés hatására egyhén, majd a szennyvízbe kerülve erősen mérgező anyaggá alakul.

Számos kutatás bizonyította, az antibakteriális tisztítószerek többet árthatnak, mint amennyit használnak, mivel nemcsak a káros kórokozókat pusztítják el, de a hasznosakat is. Megbontják a bőr természetes védőköpenyét, így megfelelő táptalajt biztosítanak rezisztens, az antibakteriális hatóanyagra - így antibiotikumokra is - ellenálló baktériumok kifejlődéséhez. Ennek ellenére elmondható, hogy az antibakteriális szappanok ott rejtőznek szinte minden európai háztartásban, s használóik nem is sejtik, mosakodáskor mit vesznek valójában a kezükbe.

Az Egyesült Államokban a folyékony szappanok hetvenöt, a normál szappanok harminc százaléka tartalmaz baktériumölő szert, triklozánt vagy triklokarbont. Kutatók már korábban felismerték, hogy a triklozán, megfelelő laboratóriumi környezetben dioxinná alakul át. A dioxinok olyan aromás vegyületek, amelyeket rákkeltő tulajdonságuk miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben a legveszedelmesebb rákkeltő anyagok közé sorolt. A dioxinok elsosorban a zsírszövetekben raktározódnak el.

A Minnesotai Egyetem kutatói azt találták, hogy amikor a vízbe került triklozánt napfény hatásának teszik ki, dioxinná alakul át. Ez a kémiai reakció csak nagyon enyhén mérgező hatású dioxin-fajtát hoz ugyan létre - sokkal enyhébbet, mint a legmérgezőbbként nyilvántartott típusa, ám a folyamat itt még nem ér véget.

A triklozánnal ily módon szennyezett víz a legritkább esetben természetes tiszta víz. Klórral kezelt vízbe kerülve a triklozán az enyhén mérgező dioxinnál már lényegesen veszélyesebb anyaggá alakul át, állítja dr. Kristopher McNeill: "A klórozott triklozán napfény hatására a korábbiaknál sokkal veszélyesebb formát ölt. A folyamat végén az antibakteriális szappan egy súlyosan mérgező dioxin-fajtával szennyezi a környezetet".

Az ilyen módon a környezetbe kerülő méreg bekerül a táplálékláncba, tehát nem egyszerűen csak a vizek élővilágát károsítja. Kutatások előzetes eredményei már kimutatták a vizekbe kerülő dioxin káros következményeit: megfigyelték például, hogy a szer hormonrendszert károsító hatására hím halakon nőstényekre jellemző jegyek mutatkoztak. Számos környezetvédő szervezet a helyzetet felismerve már indítványozta a triklozán betiltását.