A World Trade Center eltűnt áldozatait új módszerekkel keresik

Tizenkilenc hónappal a Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett terrortámadást követően új módszerekkel folyik az eltűnt áldozatok és a maradványok azonosítása.

Törvényszéki orvosszakértők újabb és újabb tesztekkel és eljárásokkal álltak elő, hogy a meglévő nyomokból, maradványokból sikerrel azonosítsák a még hiányzó áldozatokat. "A World Trade Center-nyomozás során kifejlesztett eljárások számos területen alkalmazhatók lesznek" - nyilatkozta John Butler, a marylandi National Institute of Standards and Technology (Gaithersburg) törvényszéki DNS-szakértője. A vizsgálatok olyan háború sújtotta területeken alkalmazhatók, mint például Irak, Bosznia vagy Ruanda, ahol az áldozatok maradványainak azonosítására más módszer már nem alkalmas.

A kutatók azon dolgoznak, hogy az ikertornyok romjai közt talált 14 ezer 249 testrészből vett DNS-mintákat azonosítsák azzal a 2795 halottal, akikről azt feltételezik, hogy a terrortámadás idején a WTC-ben vesztették életüket. Az azóta eltelt idő alatt 1484 áldozatot azonosítottak.

Nem valószínű, hogy minden eltűntet sikerül azonosítani - véli New York vezető törvényszéki biológus szakértője, Robert Shaler.

DNS-minták

Forrás: ORIGOA minták azonosítása számos buktatót rejt magába. Az eljárás során az áldozatok maradványaiból vett DNS-mintákat olyanokkal vetik össze, amiket az egyes keresett áldozatoktól - pontosabban azok használati tárgyairól - fogkeféről, fésűről - illetve családtagjaiktól vettek. Számos esetben azonban kiderült, hogy a szakemberek még ez utóbbi DNS-minták eredetében sem lehetnek biztosak az eredményben: a fésűt, sőt megesik, hogy a fogkefét is többen használták, mutat rá a vizsgálat nehézségeire Charles Brenner törvényszéki tanácsadó. Ráadásul a szokásos DNS-vizsgálat sem ad kellően precíz képet: előfordulhat, hogy véletlenszerű genetikai hasonlóság folytán hamis következtetésre jutunk az azonosítást illetően.

A probléma megoldására Brenner azzal a javaslattal ált elő, hogy minden egyes keresett áldozat esetén több rokontól vegyenek mintát - így zárva ki a téves azonosítást -, és kifejlesztett egy szoftvert, ami a több mint 10 ezer, hozzátartozóktól vett mintából, illetve a helyszínen talált több ezer azonosítatlan mintából kiszűri a legvalószínűbb párosításokat. A módszer nem csak a New York-i tragédia esetében alkalmazható, de háborús tömegsírok mintáinak azonosításakor is sokat segíthet, véli Brenner.

Mutációs mintázatok

A hagyományos DNS-ujjlenyomatok - amelyek során a genetikai állomány jellegzetes ismétlődő szekvenciáit keresik - sok esetben nem alkalmazhatók a WTC áldozatainak esetében, mivel néhány száz bázispárnyi ép DNS-szekvenciát igényelnek, s ezek sok esetben nem állnak rendelkezésre.

Butler és munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki, amely rövidebb - körülbelül 100 bázispárnyi - szakaszokkal is képes dolgozni. Az igazi megoldást azonban az ún. pontmutációs mintázatok jelenthetik. Minden ember genetikai állományában több millió "betűeltérés" van jelen egy másik emberéhez képest: ez azt jelenti, hogy ahol valakinél egy génben például A-betű van (adenin), ott egy másiknál például G-betű (guanin), és így tovább. Ezek az SNP-knek (single-nucleotide polymorphisms) nevezett eltérések egyedenként igen jellegzetesek - nincs két egyforma emberi egyed az SNP-k szempontjából. A SNP-mintázat azonosításához viszont még rövidebb szakasz, átlagosan 50 bázispár elégséges.