Visszatérés az űrállomásra - orosz űrhajóval

2003.04.28. 0:07

Szombaton hajnalban új, kényszerűen módosított fejezet kezdődött a Nemzetközi Űrállomás (ISS) történetében: ezúttal nem a floridai Cape Canaveralról startoló amerikai űrrepülőgéppel, hanem egy Szojuz TMA-2 típusú orosz űrhajóval, a kazahsztáni Bajkonurról indult az új legénység. A start sikeres volt, és a Szojuz hétfőn reggel összekapcsolódott az űrállomással.

A kényszerűség oka a Columbia amerikai űrrepülőgép februári katasztrófája. Bár a Columbia nem vett részt az űrállomás építésében - így olyan dokkolóberendezése sem volt, amellyel kiköthetett volna a Föld körül mintegy 400 kilométeres magasságban keringő bázison -, a hét űrhajós halálát követelő tragédia miatt a másik három űrrepülőgépet sem engedik indulni legalább az őszig.

Így alaposan felborult a program, hiszen az űrrepülőgépekkel szállították a nehéz szerkezeti elemeket és velük bonyolították az állandó legénységek cseréjét. A repülési tilalom miatt először az űrállomás-program felfüggesztése is felmerült.

Forrás: ReutersA nagy bajban azonban szerencsére kéznél vannak a jó öreg Szojuz-, illetve Progressz orosz űrhajók, amelyek eddig is fontos szerepet játszottak az ISS életében. Egy Szojuz szállította 2000 októberében az első állandó legénységet az űrállomásra. Ettől kezdve a háromszemélyes Szojuzok a mentőűrhajó szerepét játszották. Egy-egy ilyen típusú űrhajó azóta folyamatosan az űrállomáshoz csatlakoztatva készen áll arra, hogy vészhelyzet esetén vissza tudja szállítani a bázison dolgozó három űrhajóst a Földre. Biztonsági megfontolásokból azonban a Szojuzokat félévente lecserélik. Ez a csere egyébként is éppen most lett ismét időszerű.

A start szombaton hajnalban, közép-európai idő szerint 05.54-kor, a tervek szerint zajlott. A Szojuz hétfőn reggel 07.56-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. Az automatikus üzemmódban végrehajtott összekapcsolódást követően az űrhajósok mintegy másfél órán át még különféle ellenőrzéseket hajtottak végre, mielőtt az orosz-amerikai űrpáros átszállt az űrállomásra.

A jelenlegi legénységet váltó orosz Jurij Malencsenko és az amerikai Edward Lu tehát Szojuzzal érkezett az űrállomásra, ahol a következő űrmentőcsónak-váltásig, azaz október végéig, november elejéig tartózkodik majd. A távozó legénység - az amerikai Kenneth Bowersox és Donald Pettit, valamint az orosz Nyikolaj Budarin - azonban, most először az űrállomás üzemeltetése során, nem űrrepülőgéppel, hanem a vészhelyzet esetére a tavaly ősszel az ISS-hez csatolt Szojuzzal tér vissza a Földre. Eddig egyetlen amerikai állampolgár, a világ első űrturistája, Dennis Tito utazott vissza a Nemzetközi Űrállomásról orosz űrhajón, hivatásos amerikai asztronauta még nem.

Az öt űrhajós egy hétig együtt tartózkodik az űrállomáson: a régi személyzet ez idő alatt egyebek között az ISS biztonsági eljárásaival ismerteti meg újonnan érkezett társait, akik pedig a "régieknek" a Szojuz-űrhajó irányításával kapcsolatos ismereteit frissítik fel. Malencsenko és Lu a tervek szerint októberig marad a Nemzetközi Űrállomáson.

A személyzet nélküli Progressz teherűrhajók az eddigiekben ellátmányt és berendezéseket juttattak el az űrállomásra. Szerepük most jelentősen megnő, hiszen az űrrepülőgépek kiválásával ezeknek kell biztosítaniuk a kétfős legénység teljes ellátását. Feltehetően az eddiginél többet indítanak belőlük, hiszen a Progresszek lényegesen kisebb hasznos terhet tudnak a világűrbe juttatni, mint az űrrepülőgépek.

Ha októberre sem oldják fel az űrrepülőgépek repülési tilalmát, úgy marad a mostani átmeneti menetrend, azaz fél év múlva újabb orosz-amerikai páros utazik egy Szojuzzal, hogy leváltsák Malencsenko és Lu asztronautákat, akik az ugyancsak a szolgálatát befejező Szojuzzal térnek vissza.