Csaknem húszéves késéssel kavart vihart az Egyesült Államokban és Németországban a német székhelyű Bayer cég által a nyolcvanas évek elején forgalmazott egyik vérkészítmény, amelyről utólag azt gyanítják, hogy HIV-fertőzött lehetett.

A régi ügyet a The New York Times (NYT) elevenítette fel a napokban, azzal vádolva a gyógyszeripari óriást, hogy annak idején a kockázat ismeretében szállított dél-amerikai és ázsiai piacokra olyan véralvadást segítő gyógyszereket hemofíliás betegek számára, amelyek az AIDS vírusát tartalmazhatták.

A Bayer közleményben válaszolt azt hangsúlyozva, hogy a cég mindig is felelős és humánus módon járt el, és az akkor rendelkezésre álló legjobb tudományos információkat vette tekintetbe, betartotta a szabályokat.

A NYT lényegében azzal vádolta a Bayer egyik egységét, az Egyesült Államokban, Észak-Carolinában működő Cutter Biologicalt, hogy azután is forgalmazott egyes piacokon fertőzésveszélyes termékeket, hogy az Egyesült Államokban és Európában már az előzetesen hevített és a HIV-vírustól ilymódon mentesített készítményeket árusította. A biztonságosabb készítményt a Cutter 1984 februárjától forgalmazta, de a kockázatokat hordozó korábbi szert viszont még egy évig szállította Japán, Indonézia, Malaysia, Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Argentína hemofíliásainak. Egy hongkongi Bayer-ügyfél például 1984 végén hevített készítményt igényelt a NYT szerint, mire azt a választ kapta, hogy előbb használja fel a meglévő raktárkészletet. A szert fogyasztó tajvaniak és hongkongiak közül mintegy százan tulajdonították HIV-fertőzésüket a Cutter készítményének, közülük sokan már nem élnek.

Az AFP kérdésére a német gyógyszeripari szóvivője elismerte, hogy a VIII-as faktor nevű készítményt tovább árulták egyes országokban, más piacokról azonban visszavonták. Ezt azzal magyarázta, hogy időre volt szükség az új szer engedélyezési eljárásához, és akkoriban a hevített készítmények hatékonyságáról még folyt a vita, amely csak 1985-ben zárult le.

A Bayer az Egyesült Államokban 1997-től mintegy 300 millió dollárt fizetett ki olyan vérzékeny betegeknek, akik annak idején a cég vérkészítményeitől kaphattak HIV-fertőzést.  Az, hogy a csaknem két évtizeddel ezelőtti ügyre most újonnan felfigyelt a közvélemény, különösen kínos a Bayer számára, amely ellen a Baycol (Lipobay) nevű, 2001-ben visszavont koleszterincsökkentő gyógyszerének tulajdonított - több mint száz esetben halálos végkifejletű - mellékhatások miatt 8800-an indítottak pert.