Az vagy, amit megeszel - tartja az ősi mondás. A jelek szerint ebben rejlik annak a különös neurológiai betegségnek a magyarázata, amely a guami chamorrókat tizedeli évtizedek óta.

Amerikai kutatók a közelmúltban arra az eredményre jutottak, hogy a chamorrók étrendjében főszerepet játszó gyümölcsevő óriásdenevérek által elfogyasztott cikász, más néven szágópálma magjának idegméreg-tartalma áll a súlyos betegség háttérében.

"A többek között cikászpálmával táplálkozó óriási gyümölcsevő denevérek fogyasztásával a chamorrók nagy mennyiségű idegmérget juttatnak szervezetükbe, anélkül, hogy erről a leghalványabb tudomásuk lenne" - állítja kutatótársaival a Conservation Biology c. szaklap júniusi számában Clark Monson, a Hawaii Egyetem biokémikusa.

A guami őslakos chamorrók körében mindig is magas volt az ALS-DPC (amyotrophiás lateralsclerosis-parkinsonismus-dementia complex), egy a Parkinson-, a Lou Gehrig- és az Alzheimer-kór közös jegyeit mutató betegség áldozatainak száma. A betegség tünetei: izomsorvadás, laterális bénulás és súlyos dementia. Az ALS-PDC elterjedtsége Guamban kétszerese például az egyesült államokbeli szintnek.

Monson és kollégái abból a feltételezésből indultak ki, hogy a betegség gyakorisága mögött a guami törzs azon különös szokása áll, hogy előszeretettel fogyasztják az óriási gyümölcsevő denevéreket. A majd' egyméteres szárnyfesztávolságú denevéreket a chamorro esküvőkön, egyéb ünnepeken és vallásos ceremóniák során egyaránt felszolgálják. A denevérek elkészítése meglehetősen egyszerű: csak meg kell mosni, majd - egészben - fel kell forralni és már tálalható is. Az állatot az utolsó porcikáig elfogyasztják.

A gyümölcsevő denevér túlzásba vitt fogyasztását tulajdonképpen az teszi veszélyessé, hogy a bőregerek olyan gyümölcsökkel táplálkoznak, amelyek termése egy BMAA (béta-metilamino-L-alanin) nevű idegmérget tartalmaznak. Ettől az eledeltől a denevérek húsa is gazdag lesz idegmérgekben. Kísérletek bebizonyították, hogy a patkányoknak adott BMAA 90 százalékát megköti, azaz nem választja ki a rágcsálók szervezete.

Forrás: V.Jones Több megfigyelés is alátámasztja a denevérek és az ALS-PDC közötti összefüggést. Korábbi vizsgálatok feltárták, hogy a Guamon kívül élő chamorrók körében nem jellemző a betegség ilyen magas aránya, ami arra utal, hogy annak kiváltó oka a helyi körülményekben keresendő. A betegség ráadásul gyakoribb a férfiak körében. Ami szintén nem véletlen, hiszen ők általában az egész állatot elfogyasztják, míg az asszonyok jellemzően beérik a mellehúsával.

Végül a megbetegedési arányok jelentősen megugrottak az állatok kereskedelmi vadászatával, és csökkentek, amikor e tevékenység következtében a denevérpopuláció érzékelhetően megcsappant.

A vadon élő állatok fogyasztása más esetekben is vezetett különféle megbetegedésekhez. Japánban például a tenger higanyszennyeződéseit felhalmozó halak fogyasztása több ezres nagyságrendben vezetett idegrendszeri problémákhoz, születési rendellenességekhez és halálhoz.

A Faroe-szigetek lakóinak szervezetében is hasonló okokból nőtt meg a higany és a PCB-szint (poliklórozott bifenil). A korábban kereskedelmi forgalomba nem hozott vadállatok fogyasztása ismeretlen kockázatokat rejthet magában. "A közelmúltban piacra dobott fajok fogyasztásával kapcsolatban különösen óvatosságra van szükség" - figyelmeztet Monson kutatócsoportja.