70 ezer éve majdnem kihalt az emberi faj

A legújabb genetikai vizsgálatok alapján 70 ezer évvel ezelőtt mindössze kétezer (!) egyedre fogyatkozott az emberi faj lélekszáma.

Közeli genetikai rokonainkkal, a csimpánzokkal ellentétben mi emberek genetikai értelemben szinte egyformák vagyunk. Bár a genomprogramok eredményei alapján két ember között átlagosan 3 milliónyi betűeltérés van a 3 milliárd betűből álló genetikai állományban, ez igen kis változatosságot jelent: egy csimpánzcsoport két tagja között nagyobb genetikai különbséget találhatunk, mint a két leginkább különböző ember között az egész Földön.

Ez azt jelenti, hogy a mai emberhez (Homo sapiens sapiens) vezető fejlődés során egy komoly populáció-beszűkülés történt, vagyis fajunk egyedszáma egy időben alaposan megcsappant. Az egymáshoz képest csekély változatosságot mutató túlélőkből fejlődött ki aztán a mai, emiatt szintén kevéssé változatos, több mint 6 milliárdos populáció. (A szakirodalom ezt palacknyak-hatásnak nevezi: a populáció és génkészletének átmeneti beszűkülése.)

Egy amerikai-orosz kutatócsoport (a Stanford Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia kutatói) a világ 52 tájáról gyűjtött emberi DNS-mintákat hasonlítottak össze. Olyan jellegzetes ismétlődő szekvenciákat (ún. mikroszatellitákat) vizsgáltak, amelyek magas mutációs rátájuk miatt remek evolúciós óraként alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy miközben generációról generációra továbbadódnak, sok öröklődő változás keletkezik bennük, s ezek alapján meg lehet állapítani például két populáció elkülönülésének időpontját.

Az eredmények megerősítették a palacknyak-hatás egykori létezését, ami egészen drámai mértékű lehetett: mintegy 70 000 évvel ezelőtt az a szegényes génkészletű populáció, amelyből a mai emberek származnak, körülbelül 2000 főre apadhatott. Bármilyen komolyabb természeti csapás, háború vagy járvány könnyedén végezhetett volna vele. Az emberi faj akkor valóban a kihalás szélére sodródott.

Nem zárható ki, hogy más, genetikailag jelentősen eltérő populációk is jelen voltak akkoriban Afrikában, ám ezeknek nem maradt nyoma. Az új eredmények alapján az alaposan beszűkült csoport megkezdte elvándorlását az öreg kontinensről, azaz a Homo sapiens csak 70 000 éve kezdte meghódítani a világot.

A kutatók az American Journal of Human Genetics c. szaklapban mutatták be eredményeiket.