Az allergikus betegségek kutatásának utóbbi években elért egyik legnagyobb eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport egy 291 génből álló géncsoportot hozott kapcsolatba az asztma kialakulásával.
A kutatásokhoz napjaink forradalmian új tudományága, a genomika módszereit használták, azaz nukleinsav-chipek segítségével "halászták ki" azokat a géneket, amelyek a betegséggel összefüggésbe hozhatók. A gének egyike - pontosabban annak génterméke, a róla készülő fehérje - egy olyan anyagcsereút alkotóeleme, amelynek befolyásolása roppant ígéretesnek látszik a betegség kezelése szempontjából.
Már korábban is számos "asztma-gént" azonosítottak - tehát olyan gének változatait, amelyek összefüggésbe hozhatók a betegséggel -, ám eddig nem feltételezték, hogy az ilyen gének száma több lehet néhány tucatnál.
A vizsgálatok elvégzését nem csupán a nukleinsav-chip technológia, hanem az egér az ember genomjának (genetikai állományának) közelmúltban befejeződött feltérképezése tette lehetővé. A vizsgálatok ugyanis a betegséget modellező egerekkel kezdődtek. Az asztmát kiváltó allergénekkel kezelt állatokból vett tüdőszövet sejtjeiben vizsgálták a gének kifejeződését, s azt találták, hogy az asztmás tüdőben a gének 6,5%-ának (!) működése változott meg a normális állapothoz képest.
Ennek alapján az asztmával eddig nem összekapcsolt anyagcsereutakat sikerült azonosítani. A legjelentősebbnek az tűnik közülük, amely magába foglalja az arginin nevű aminosav feldolgozását. A táplálékból kinyert arginint számos fontos molekula - például növekedési faktorok, kötőszöveti fehérjék - felépítéséhez használja a szervezet. Az arginin feldolgozásában kulcsszerepet játszanak az ún. argináz-enzimek, amelyek génjeit szintén "kihalászták" a chipek segítségével. Kiderült, hogy az asztmás tüdőben az arginin lebontása a normálisnál fokozottabb mértékben megy végbe, az enzimek túltermelődése, azaz végső soron a gének túlműködése miatt.
A kutatók emberi tüdőszöveten is elvégezték a chip-vizsgálatokat, majd a mintákat összevetve kiderült, hogy az argináz-enzimek génjeinek megváltozott kifejeződése ember esetében is kulcsszerepet játszik az asztma kialakulásában.
Az argináz-enzimek (illetve génjeik) fokozott működésének gátlása új terápiás célponttal kecsegtet. Mivel ez az anyagcsereút kritikus fontosságú az allergiás reakciók kialakulása szempontjából, egy ilyen hatóanyag a többi genetikai hibától függetlenül, önmagában is hatásos lehetne.
A Cincinnati Gyermekkórház kutatói által vezetett munkacsoport a Journal of Clinical Investigation c. szaklap júliusi számában publikálták eredményeiket.