Átütő eredmény az asztma genetikai hátterének feltárásában

Nem kevesebb, mint 291 olyan gént fedeztek fel, amelyek kapcsolatba hozhatók az asztma kialakulásával, s egy olyan anyagcsereutat is azonosítottak, amely kiváló célpont lehet új gyógyszerek számára.

Az allergikus betegségek kutatásának utóbbi években elért egyik legnagyobb eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport egy 291 génből álló géncsoportot hozott kapcsolatba az asztma kialakulásával.

A kutatásokhoz napjaink forradalmian új tudományága, a genomika módszereit használták, azaz nukleinsav-chipek segítségével "halászták ki" azokat a géneket, amelyek a betegséggel összefüggésbe hozhatók. A gének egyike - pontosabban annak génterméke, a róla készülő fehérje - egy olyan anyagcsereút alkotóeleme, amelynek befolyásolása roppant ígéretesnek látszik a betegség kezelése szempontjából.

Már korábban is számos "asztma-gént" azonosítottak - tehát olyan gének változatait, amelyek összefüggésbe hozhatók a betegséggel -, ám eddig nem feltételezték, hogy az ilyen gének száma több lehet néhány tucatnál.

A vizsgálatok elvégzését nem csupán a nukleinsav-chip technológia, hanem az egér az ember genomjának (genetikai állományának) közelmúltban befejeződött feltérképezése tette lehetővé. A vizsgálatok ugyanis a betegséget modellező egerekkel kezdődtek. Az asztmát kiváltó allergénekkel kezelt állatokból vett tüdőszövet sejtjeiben vizsgálták a gének kifejeződését, s azt találták, hogy az asztmás tüdőben a gének 6,5%-ának (!) működése változott meg a normális állapothoz képest.

Ennek alapján az asztmával eddig nem összekapcsolt anyagcsereutakat sikerült azonosítani. A legjelentősebbnek az tűnik közülük, amely magába foglalja az arginin nevű aminosav feldolgozását. A táplálékból kinyert arginint számos fontos molekula - például növekedési faktorok, kötőszöveti fehérjék - felépítéséhez használja a szervezet. Az arginin feldolgozásában kulcsszerepet játszanak az ún. argináz-enzimek, amelyek génjeit szintén "kihalászták" a chipek segítségével. Kiderült, hogy az asztmás tüdőben az arginin lebontása a normálisnál fokozottabb mértékben megy végbe, az enzimek túltermelődése, azaz végső soron a gének túlműködése miatt.

A kutatók emberi tüdőszöveten is elvégezték a chip-vizsgálatokat, majd a mintákat összevetve kiderült, hogy az argináz-enzimek génjeinek megváltozott kifejeződése ember esetében is kulcsszerepet játszik az asztma kialakulásában.

Az argináz-enzimek (illetve génjeik) fokozott működésének gátlása új terápiás célponttal kecsegtet. Mivel ez az anyagcsereút kritikus fontosságú az allergiás reakciók kialakulása szempontjából, egy ilyen hatóanyag a többi genetikai hibától függetlenül, önmagában is hatásos lehetne.

A Cincinnati Gyermekkórház kutatói által vezetett munkacsoport a Journal of Clinical Investigation c. szaklap júliusi számában publikálták eredményeiket.