Riadót fújt a héten a kullancs okozta agyhártyagyulladással foglalkozó nemzetközi kutatócsoport (ISW on TBE), mivel Közép-Európában hemzsegnek a veszélyes vérszívók. A kutatók tapasztalatai szerint a turisták sokkal könnyebben szereznek kullancsfertőzést, mint azt általában gondolnák.

A térség leginkább látogatott országaiból a vakációzók egy része tudtán kívül hazaviszi a kullancsot. A rovar számos fertőző betegség, így régiónkban az agyhártyagyulladás egy veszélyes formájának, a kora nyári meningoencephalitisnak (FSME) a forrása. Azok, akiknek bőrébe belecsimpaszkodik a vérszívó, később nem egyszer visszatérő fejfájásra, összpontosítási és tanulási nehézségekre panaszkodnak (a fertőzések közel felénél hosszú távon), egy részüknél pedig részleges bénulás és látáskárosodás is bekövetkezhet.

Ausztriában a lakosság 87 százalékát már beoltották az FSME ellen, azok azonban, akik  nyári szabadságukat töltik e területeken, nem fordítanak kellő figyelmet a veszélyre.

A kutatócsoport elnöke, Michael Kunze bécsi orvos most az interneten keresztül igyekszik fölhívni kollégái figyelmét a vérszívókra. Mint írja, az egerek és őzek által "szállított", leginkább a fűben és a bokrok közt áldozatukra váró kullancsok megkeseríthetik az ausztriai, csehországi, szlovákiai, magyarországi, szlovéniai, svájci vagy dél-németországi nyaralást, s a fertőzés nyomán akár súlyos idegrendszeri zavarok is felléphetnek.

A meningoencephalitis tünetei
A betegség a csípés után egyhetes lappangási idővel, lázzal indul. Ezt követően alakulnak ki az idegrendszeri tünetek. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek.

A jelentés Magyarországra is kitér. Hazánkban ritkán fordul elő, ám a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertozés a vírusos agyvelo- és agyhártyagyulladás (FSME). Főként a Dunántúl területe nevezhető az FSME tekintetében veszélyes övezetnek - írja dr. Vass Ádám, az Országos Tisztifoorvosi Hivatal epidemológiai főosztályának vezetője. A Dunántúlon ennek megfelelően az országos átlagnál magasabb az FSME ellen beoltottak száma.

Veszélyzónák

A Lyme-betegség tünetei
A tünetek általában egy legalább 5 cm-es bőrpírral kezdődnek, de elofordul, hogy több kisebb folt jelenik meg, ami alig viszket, nem fájdalmas. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Különösen gyermekkorban fordul elo a fülcimpa lilásvörös, fájdalmatlan duzzanata. Az esetek egy részében a fertozés kezelés nélkül is megszűnik, másoknál viszont szívizomgyulladás léphet föl, ami ritmuszavart okoz. Ez lehet életveszélyes, de többnyire magától megszűnik. A betegség legsúlyosabb esetben idegrendszeri elváltozásokat, kóros feledékenységet, arcidegbénulást okozhat.

Figyelmeztetése szerint veszélyesek lehetnek a hegyi séták és túrák - egészen 1500 m tengerszint feletti magasságig. A szabadtéri sütés-főzés vonzza a kullancsokat, a szabadtéri szerelmeskedés pedig kifejezetten kockázatos. A kullancsok a futókat, biciklizőket és a lovasokat is megtámadják, megkapaszkodásukhoz egyetlen tizedmásodperc elegendő. A gyermekes családok különösen veszélyben vannak, mivel a kicsik előszeretettel játszanak a fűben és a bokrok közt. A golfozás a gombászással és a bogyógyűjtéssel együtt a kiemelten kockázatos tevékenységek közé tartozik.

Kunze véleménye szerint oltás nélkül igencsak vitatható, hogy bölcs dolog-e a könnyű nyári turista-viselet, a rövid nadrág, az ujjatlan póló és a pántos szandál. Végül rámutat, városok sem mentesek a veszélytől, mert a kullancsok ott leselkednek a parkokban, szőlőskertekben és az éttermek kerthelyiségeiben is.

Az orvos mindezek alapján fokozottabb tájékoztatást és ismeretterjesztést szorgalmaz, s úgy véli, hogy az idegenforgalmi brosúrákban fel kell hívni a turisták figyelmét: lehetőség szerint oltassák be magukat a kullancs okozta agyhártyagyulladás ellen.