Jóval a Nap és a Föld megszületése előtt formálódott meg az a bolygó, amely az eddig ismert legöregebb és legtávolabbi planéta az Univerzumban. A 13 milliárd éves égitest merőben szokatlan helyen, egy zsúfolt gömbhalmaz centrumában kering.

1995 óta több mint 100 Naprendszeren kívüli bolygót (ún. exobolygót) fedeztek fel a csillagászok. Közös jellemzőjük, hogy a Jupiterhez fogható vagy annál nagyobb tömegű óriások, és a közeli csillagok körül keringenek (aminek nyilván méréstechnikai okai vannak, azaz egyelőre ezeket vagyunk képesek észlelni).

A Hubble-űrtávcső most olyan exobolygó létezésére szolgáltatott bizonyítékokat, amely számos tekintetben kilóg a sorból.

Ami a legfontosabb: a bolygó körülbelül 13 milliárd éves, vagyis több mint kétszer idősebb a Naprendszernél, amely mintegy 5 milliárd éve kezdett megformálódni. Ez viszont azt jelenti, hogy már igen röviddel a Világegyetem születése után - egymilliárd éven belül - létezhettek ilyen típusú égitestek. Mindez újfent azok véleményét erősíti, akik szerint az Univerzum hemzseg a planétáktól.
 
A bolygó keringési ideje kb. 100 év, tömege a Jupiterének 2,5-szerese. Egy ősi gömbhalmaz (M4) magjában kering, amely körülbelül 5600 fényévnyire van a Földtől. A gömbhalmazok rendszerint több százezer csillagból álló, gömb alakú csillagcsoportosulások, amelyek a spirálgalaxisok korongját övező gömb alakú térrészben (halo) fordulnak elő. Eddig úgy tartották, hogy bolygók nem létezhetnek bennük, mert ősi keletkezésük miatt igen szegények nehezebb elemekben.

A bolygó környezete ma már igen barátságtalan hely lehet, mivel egy kiégett csillagkettős körül kering. A pár egyik tagja egy forró fehér törpe, a másik pedig egy sebesen pörgő neutroncsillag (pulzár). A rendszer harmadik tagját, azaz magát a bolygót 1988-ban fedezték fel - a pulzár viselkedésében tapasztalható szabálytalanságok alapján -, s egészen mostanáig folyt a vita, hogy valóban bolygóról van-e szó. Szóba került ugyanis, hogy ez is egy kis tömegű csillag, esetleg ún. barna törpe. A Hubble-űrtávcső adataira támaszkodva azonban sikerült meghatározni a tömegét, amely alapján bolygónak minősül.

Létezhetett-e az általunk ismert élet a bolygón, illetve a körülötte keringő esetleges holdakon? A szakemberek véleménye szerint ez felettébb valószínűtlen. Mint említettük, a bolygó gázóriás, azaz nem rendelkezik szilárd felszínnel, s fiatal kora miatt nem tartalmazhatott olyan nehezebb elemeket, amelyek az általunk ismert élethez nélkülözhetetlenek (pl. szén). Ráadásul olyan környezetben keletkezett, ahol szinte mindennaposak voltak a szupernóva-robbanások és az erős elektromágneses és kozmikus sugárzás, nem is beszélve a rendszerben keringő pulzár röntgensugárzásáról.