Egyelőre és többek között sem az érzékenység, sem a specifitás szempontjából nem bír szűrővizsgálati értékkel a Pronuk magánlaboratórium vérvizsgálati módszere. A szakemberek, sőt a módszer kidolgozója szerint is a vizsgálat esetleg kiegészítheti majd más, elfogadott diagnosztikai vizsgálatok eredményeit.

Mint korábban arról beszámoltunk, a Pronuk magánlaboratórium azt ígéri a pácienseknek, hogy vérminta elemzésével már a daganatos folyamatok megindulását is jelezni tudják. A honlapjukon elhelyezett tájékoztató szövegben a következő olvasható: "Függetlenül attól, hogy Ön panaszmentes vagy már panaszai vannak a vérvétel idején, tájékoztatást nyújtunk arra vonatkozólag, hogy van-e eltérés az Ön laboratóriumi eredményeiben a normál átlagértékekhez képest, illetve van-e valamilyen daganatos elváltozásra utaló jel."

Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint azonban az eljárás hatékonyságára nincs tudományos bizonyíték. A főigazgató az [origo]-nak elmondta: Magyarország igen előkelő helyet foglal el az ún. tumormarkerek (daganatos folyamat jelenlétére utaló anyagok) kutatásában és vizsgálatában. Évente mintegy 300 ezer ilyen jellegű vizsgálatot végeznek az országban, s három évvel ezelőtt az Országos Onkológiai Intézet szervezésében Budapest adott otthont a témával kapcsolatos szakmai világkonferenciának is. Sem akkor, sem azóta nem jelent meg azonban olyan szakmai közlemény, amely a módszert szűrővizsgálatként ajánlaná.

Kásler Miklós elmondta: a módszer sem az érzékenység (szenzitivitás, azaz a rákos folyamat jelenléte gyakoriságának és valószínűségének), sem a specifitás (azaz hogy melyik szerv rákos folyamatáról van szó) nem nyújt értékelhető felvilágosítást. Az érzékenységre példaként a méhnyakrák szűrését hozta fel, ahol az ún. citológiai vizsgálat gyakorlatilag 100%-os, ám ugyanez a módszer például a pajzsmirigy vizsgálatánál már csak 70-80%-os eredményt nyújt, így ott szűrésként már szóba sem jöhetne.

Ami a specifitást illeti, a Pronuk módszere nem alkalmas arra, hogy biztonsággal megállapítsa, melyik szervben van a daganat, illetve jelen van-e daganat egyáltalán a szervezetben. Kásler Miklós itt példaként az ún. PSA-vizsgálatot említette. Ezt főként egy, a prosztata mirigyei által termelt és a vérben is megjelenő sajátos fehérje, az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) vérben, illetve szérumban lévő szintjének megállapítása érdekében végzik. Tapasztalatok szerint prosztatarák esetén a PSA-szintje jelentősen megemelkedik. A PSA koncentrációja azonban a vérben a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései (gyulladás vagy dülmirigytúltengés) esetén is megemelkedik. A PSA-szint emelkedése tehát prosztata-specifikus (azaz a PSA-szint változása biztosan a prosztata elváltozásához köthető), ám nem prosztatarák-specifikus. A többi tumormarker esetében még bizonytalanabb a helyzet.