Magyarország még nem dönt az emisszió-kereskedelemről

Magyarország egyelőre nem dönt az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáival való kereskedést illető kérdésekről - nyilatkozta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Az emissziós jogok jövőbeni kereskedelméről Magyarországnak akkor érdemes majd döntenie, amikor a szén-dioxid-kvóták adásvételével kapcsolatos szabályozás részleteit az Európai Unió már tisztázta - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter annak kapcsán, hogy részt vesz az olaszországi Montecatiniben  az EU energetikai és környezetvédelmi minisztereinek 3 napos informális tanácskozásán.
 
Az Unió várhatóan még az idén állást foglal arról, hogy milyen feltételek mellett lehet a későbbiekben kereskedni az éghajlat változást előidéző gázok kvótáival, s a magyar döntés csak ezután születhet meg. "A nemzeti álláspont kialakításakor Magyarországnak azt kell majd mérlegelni, hogy eladja-e vagy tartalékolja azt a várható kvótafelesleget, ami a Kiotóban vállalt emissziócsökkentési mértéken túl valószínűleg megmarad" - mondta a miniszter.

A kvótakereskedelem szabályozásával kapcsolatos EU-állásfoglalás alapján Magyarországon már ágazatokra lebontva lehet meghatározni az emissziómérséklés mértékét, amelyet aztán le lehet osztani vállalatcsoportokra is.

Mint arról korábban hírt adtunk, hazai környezetvédő szervezetek kifogásolták, hogy a környezetvédelmi tárca nem foglakozik sem az EU, sem a kiotói jegyzőkönyv rendszerének gyakorlati kérdéseivel, s hogy a többi csatlakozó országtól eltérően Magyarországon nincsen semmiféle felhatalmazott minisztériumi kapacitás az éghajlatvédelmi kérdésekre.

A kiotói egyezmény az 1985-1987-es bázis időszakhoz képest 6 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tesz kötelezővé a dokumentumhoz csatlakozó országoknak a 2008-tól 2012-es évek majdani átlagára vonatkozóan. Magyarország a bázisidőszakban regisztrált átlagos 101,6 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátás 6 százalékos csökkentését az 5 év múlva kezdődő periódusig vélhetőleg különösebb intézkedések nélkül lesz képes teljesíteni úgy, hogy mintegy 5 millió tonna felesleges kvótája marad. Magyarországnak azt kell mérlegelnie, hogy ezt a felesleget a túlzott szennyezési kvótával bíró országoknak átadja-e, vagy a később valószínűsíthető kibocsátás növekedése miatt tartalékolja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK