Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda közzétette a 2003-as felsőoktatási felvételi hivatalos ponthatárait, amely megtekinthető oldalainkon is. 160 ezer jelentkezőből az idén 105 ezren folytathatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben.

"A felsőoktatási intézmények idén a 160 ezer jelentkező közül 105 ezer hallgató felvételéről döntöttek a ponthúzó értekezleten; a diákok 52 százalékát államilag finanszírozott, 48 százalékát költségtérítéses képzésre vették fel" - közölte Magyar Bálint, oktatási miniszter.

A kormány által 2003-ra meghatározott államilag finanszírozott összlétszámot a felsőoktatási intézmények, a felsőfokú szakképzés kivételével fel tudták venni.

"Mintegy 1500, hitéleti képzésben tanuló, nemzetközi és határon túli ösztöndíjas diák felvételére későbbi időpontban kerül sor" - mondta a miniszter.

Nappali alapképzésben, államilag finanszírozott formában a felvett hallgatók 46 százaléka egyetemi, 54 százaléka főiskolai szinten kezdheti meg tanulmányait. Egyetemi szinten a műszaki, a klasszikus bölcsész, s a gazdasági területre vették fel a legtöbb hallgatót.

Azok a diákok, akik most nem kerültek be egyetemre, illetve főiskolára a nyári felvételin próbálkozhatnak, amelynek jelentkezési határideje augusztus 8..

Népszerű szakok

Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda idei jelentkezési adatai alapján a legnépszerűbb szakokon a jelentkezés tekintetében nem történt lényeges változás az előző évhez képest. A hagyományosan népszerű szakcsoportok (jogász, bölcsész, orvosi) mellett néhány egyre népszerűbb szakcsoport (közgazdasági-gazdálkodási, informatika, kommunikáció) stabilan tartja helyét a rangsorban. Néhány kisebb-nagyobb változásra azonban érdemes felhívni a figyelmet.

A közgazdász-gazdálkodási szakok népszerűsége töretlenül erősödik. Az egyetemi közgazdász szak - tovább növelve az egy évvel ezelőtti, már akkor is igen magas jelentkezési létszámot - 4828 jelentkezéssel egyértelműen vezeti a szakok listáját. A főiskolai gazdálkodási szak szintén javított előző évi pozícióján, és a második helyen végzett. Ide nem sokkal kevesebben, összesen 4299-en adták be jelentkezésüket.

A jogász szak ugyan előkelő helyen található az idén is, ám az előző évi vezető pozíciójához képest 2003-ban már visszacsúszott a harmadik helyre. A jogi képzés azonban nem csak más szakokhoz képest vesztett kiugróan magas népszerűségéből, hanem abszolút értelemben is csökkent a felvételizők érdeklődése a képzés iránt. A 2002-es évhez képest idén 17%-al (3964-en, pontosan 800 fővel) jelentkeztek kevesebben jogásznak. Ezen belül a frissen érettségizők körében valamivel kisebb a csökkenés.

Figyelemreméltó a főiskolai idegenforgalmi és szálloda szak szereplése, amely a legnépszerűbb szakok közé "beékelődve" a negyedik helyen található, az előző évihez képest hatszázzal több jelentkezővel (3488 fő). Ez azonban már nem annyira meglepő, hiszen egy évvel korábban is a 4. helyen találtuk ezt a képzést. Itt kell még megemlíteni a főiskolai vendéglátó és szálloda szak 18. helyezését: ez a képzés egy évvel ezelőtt még nem szerepelt az első húsz között.

A műszaki informatikai képzések továbbra is tartják előkelő helyezéseiket a szakok versenyében. A főiskolai műszaki informatikai szakkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy ugyan idén is az élmezőnyben szerepel (5. hely), azonban 2296-an, közel ötszázzal kevesebben jelentkeztek erre a képzésre, mint 2002-ben. Az egyetemi műszaki informatikai szak esetében viszont már nem tapasztalható ilyen jellegű visszaesés.

Mind az egyetemi, mind a főiskolai kommunikáció szakra többen jelentkeztek az idén, mint egy évvel ezelőtt. Az első helyes nappali alapképzéses jelentkezések alapján a főiskolai kommunikáció szak és az egyetemi kommunikáció szak ismét a húszas toplistán található a 6., illetve a 14. helyezéssel.

Az ún. egyetemi bölcsész szakok közül 2003-ban is több a legnépszerűbb húsz képzés között található - ráadásul a most is a legjobb helyezéssel (7.) rendelkező angol nyelv és irodalom szakot nem számítva mindegyik szak esetében magasabb jelentkezési létszámmal találkozhatunk, mint 2002-ben. A magyar nyelv és irodalom szak és a történelem szak mellett azonban az idén a német nyelv és irodalom szak is feltűnt a húszas listán.

Érdemes megemlíteni a bölcsész szakok között az egyetemi pszichológia szakot. Erre a hagyományosan népszerű szakra ugyan az egy évvel ezelőttihez képest az idén még valamivel többen is jelentkeztek (2143-an), ám két helyezést mégis hátrébb csúszott a listán - ám még így is az első tíz között található (8.)

Az olyan klasszikus szakok, mint a főiskolai művelődésszervező és a főiskolai tanító szak az idén is megtartották jó pozíciójukat (11., 12.) A művelődésszervező szakra ráadásul 2003-ban számottevően többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban.

Az egyik legnagyobb presztízsű képzésnek tekinthető egyetemi általános orvostudományi szak megőrizte egy évvel ezelőtti pozícióját (13.), némileg magasabb jelentkezési létszám mellett.

Végül három olyan szakot kell még megemlítenünk, amely egy évvel ezelőtt nem szerepelt a legnépszerűbb húsz szak listáján. A főiskolai kereskedelmi (16.), illetve a főiskolai igazgatásszervezői (17.) szakok a fentiekben már említett főiskolai vendéglátó szakot és az egyetemi német nyelv és irodalom szakot előzik meg. Figyelemre méltó az egyetemi nemzetközi tanulmányok szak bekerülése a húsz legnépszerűbb szak közé.

Forrás: [origo]

Az előző évhez képest az idén a következő (főiskolai) szakok nem szerepelnek a húszas toplistán: gépészmérnöki, villamosmérnöki és műszaki menedzser. Ezzel kapcsolatban különösen azt érdemes kiemelni, hogy a klasszikus mérnök szakok közül egy sem tudott a legnépszerűbb húsz szak közé bekerülni.

Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda