A népesség száma az 1990-es évektől 14 millióval nőtt, amelynek számottevő részét tette ki a nemzetközi vándorlás.
A természeti-földrajzi tényezőtől nagy mértékben függő népsűrűség - az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma - az unióban jelenleg a magyarországinál valamivel nagyobb, átlagosan 117. A legnagyobb népsűrűségű ország Hollandia 387-es, Belgium 336-os, a legritkábban lakott Finnország 15-ös, valamint Svédország 20-as mutatóval.
Az unióban a '70-es években 100 nőre 197 gyermek születése jutott, ez 2001-re 147-re csökkent. A csökkenés valamennyi tagországban bekövetkezett. A mutató értéke Írországban a legmagasabb (198), s Olaszországban a legalacsonyabb (124). Az elmúlt évi magyarországi mutató értéke alacsonyabb, mint az EU-tagországok átlaga, és hasonló, mint Ausztriáé, Görögországé és Németországé.
Az Európai Unóban a nők helyzetének változásával - a tanulás és a női munkavállalás elterjedésével - az anyák egyre később szülik meg első gyermeküket. Az anyák átlagos kora az elsőszülöttek világrajövetelekor 1960-ban már 28 év volt, ami a '90-es végére 29 évre emelkedett. Ez a mutató Magyarországon 2001-ben 25 év volt.
A férfiak születéskori várható átlagos élettartama 2001-ben az unióban 75,4 év, a nőké 81,6 év volt. Jelenleg az EU-tagországokban a férfiak 9,9 évvel, a nők 11,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint elődeik 1950-ben.
A fiú újszülöttek életkilátása az unión belül a legmagasabb Svédországban, 77,5 év, továbbá Olaszországban 76,7 év, Ausztriában 75,9 év. A lányoké Franciaországban 83 évet, Spanyolországban és Olaszországban 82,9 évet tesz ki. A legalacsonyabb a férfiak születéskor várható átlagos élettartama Írországban, illetve Dániában, 73, illetve 74,3 év, a nőké Dániában és Portugáliában, 79, illetve 80,3 év.
Magyarországon a mutató értéke 50 éve még megközelítette az Európai Unió jelenlegi 15 tagországának átlagát, jelenleg viszont a magyar férfiak születéskor várható élettartama 7,2 évvel, a nőké 5,1 évvel rövidebb, mint európai uniós társaiké.