Régészet az Európai Unióban

Vágólapra másolva!
A magyar régészeti kincsek a helyi szabályozásnak megfelelően az európai uniós csatlakozás után is a magyar állam tulajdonát képezik, és nem tekinthetők forgalomképesnek - mondta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti és műtárgy-főfelügyelője.
Vágólapra másolva!

Forrás: ORIGOAz Európai Uniónak nincs közös kulturális politikája, ebből következően viszonylag alacsony azon jogszabályok száma, amelyeket harmonizálni kell - tette hozzá Wollák Katalin. A szakember tájékoztatása szerint az unió egyik alapító szerződése, az úgynevezett római szerződés kimondja, hogy az adott országok különleges előírásokat tarthatnak életben azokkal a kulturális értékekkel kapcsolatban, amelyeket a művészeti, történelmi vagy régészeti nemzeti kincsek közé sorolnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió országaiban eltérőek a nemzeti szabályok: néhol lehet a régészeti leletekkel kereskedni, máshol nem, van olyan ország, ahol a régészeti lelet állami tulajdon, és van olyan, ahol nem.

A magyar szabályozás a régészeti kincseket állami tulajdonnak tekinti, és szigorú eljárási rendet szab meg ezekkel kapcsolatban - tette hozzá. A magyar jogszabályok kimondják, hogy a régészeti leletek forgalomképtelenek: aukciókon, kereskedőházakban, vásárokon régészeti feltárásból származó lelet nem tűnhet fel, hiszen az a mindenkori törvények értelmében az állam tulajdona.

Emellett régészeti leletet csak megfelelő intézményi háttérrel és végzettséggel rendelkező szakember tárhat fel, és ami a földből kikerül, annak az arra hivatott intézményekbe kell jutnia.

Wollák Katalin hangsúlyozta, hogy magyar régészeti lelet legális papírokkal az országot ma nem hagyhatja el, így az unió területére sem kerülhet.

Az uniós csatlakozás kapcsán kiemelte, hogy harmonizálni kell az Európa Tanács kulturális javak exportjára és importjára vonatkozó rendeletét, csakúgy, mint az egyes tagállamok területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló irányelvet.

Az EU-ban minden kulturális "jószágot" besorolnak bizonyos vámáru-kategóriába. Amennyiben régészeti leletet kíván valaki kivinni egy adott tagállam területéről, akkor azt be kell mutatnia az adott hatóságnak. A műtárgyak kivitelének engedélyezése az általános uniós szabály szerint értékhatárhoz kötődik. Ez az előírás a csatlakozás után Magyarországra is érvényes lesz.

Bizonyos értékhatárok felett a kulturális javaknak engedélyre van szükségük. Ez tekinthető a műtárgy "útlevelének". A régészeti leletek csak a megfelelő nyomtatványokkal hagyhatják el a tagországok területét, ha erre egyébként az adott ország jogszabályai lehetőséget adnak.

Az EU négy tárgytípust sorol a "nulla értékhatárú" javak közé, amelyekhez minden esetben papír szükséges: ilyenek a műemlékek részei; az ősnyomtatványok, kéziratok; a levéltári dokumentumok, valamint a száz évnél régebbi régészeti leletek.

Wollák Katalin említést tett arról is, hogy a régészeti örökség védelméről szóló egyezmény - amelyet az Európa Tanács 1992-ben fogalmazott meg és Magyarországon 2000-ben hirdettek ki - közös elvárást jelent arra vonatkozóan: a régészeti örökség véges, azt fokozottan védeni kell.

Az elmúlt évtizedekben ugyanis a "beruházási láz" mértéke miatt rengeteg kötelező feltárás történt az uniós tagországokban, csakúgy, mint Magyarországon, ezért a nem mentő jellegű régészeti feltárások vonatkozásában számos államban "visszafogás" tapasztalható. Európa számos országában ma azt az irányelvet követik: amit nem fenyeget veszély, azt inkább meg kell őrizni a jövő nemzedéke, a jövőbeli kutatás sokkal fejlettebb tudományos módszerei számára.

Wollák Katalin elmondta: az uniós csatlakozás kapcsán felvetődik az is, végezhetnek-e külföldi szakemberek feltárásokat Magyarországon. Amennyiben magyar területen, magyar pénzből zajlanak ezek a feltárások, a szigorú hazai szabályok érvényesek, tehát azokat csak régészeti szakmai háttérrel rendelkező, feltárásra jogosult intézményekben dolgozó szakemberek végezhetik - hangsúlyozta.

Ha pedig európai pénzen valósul meg a projekt, pályáztatni kell a feltárást, ettől függetlenül azonban a szigorúnak tekinthető magyar szabályok érvényesek - tette hozzá.

A szakember hangsúlyozta, hogy Magyarországon nincs kereskedelmi régészet, nincsenek magáncégek, és nincs úgymond hivatalos amatőr régészet sem. Angliában például megengedett a kereskedelmi régészet, Hollandiában az állami intézetek és múzeumok helyett régészeti feltáró cégek jöttek létre, emellett azonban a minőség-ellenőrzés komoly rendszerét is bevezették.

Franciaországban ezzel ellentétes folyamat zajlott le: központosították a feltárásokat, általános adót építettek be azon beruházók számára, amelyek építkezésén régészeti lelőhelyekre kell számítani.

A jogszabályalkotók és a szakma képviselői Magyarországon ma úgy gondolják, hogy a mostani törvények és alapelvek követendőek a jövőre nézve is - mondta Wollák Katalin.