Teller Ede halálával távozott a nagy generáció

Elhunyt Teller Ede, a nagy magyar fizikusok legendás generációjának utolsó tagja. A világhírű magyar származású atomtudós idén januárban töltötte be 95. életévét.

Az 1908-ban Budapesten született Teller Ede az egyetemes és a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az atomfizika, a kvantummechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű művelője volt. Részt vett az atom- és hidrogénbomba elméleti kidolgozásában, ám az egész világot megelőző ismereteinek birtokában teljes felelősséggel lépett fel a tömegpusztító fegyverek alkalmazása ellen.

A mai fiatal felnőttek - akik a Szilícium-völgyre tekintenek úgy, mint a kreatív világ központjára - nem tudják, hogy hihetetlen számú tudományos nagyság született Budapesten 1898 és 1908 között. Olyan személyiségeket találunk közöttük, akik meghatározói voltak a XX. század tudományos fejlődésének, alapvető stratégiai és politikai átalakulásainak.

Szilárd Leó fizikus, aki együtt dolgozott Einsteinnel éppúgy, mint Enrico Fermivel, és az első nukleáris reaktort szabadalmaztatta, Budapesten született 1898-ban. Szilárd és Wigner Jenő (szintén a magyar főváros szülötte, 1902-ben) 1939 nyarán együtt beszélték rá Einsteint a Manhattan-projekthez vezető, Roosevelt elnöknek szóló híres levele megírására. Gábor Dénes, aki úttörő munkát végzett a holográfia megalkotásában éppúgy, mint a nukleáris fúzió terén, 1900-ban, Neumann János pedig három évvel később született, ugyancsak Budapesten.

2003 szeptemberéig Teller Ede volt e csoport egyetlen élő tagja. Nevét örökre együtt fogják emlegetni Amerika első termonukleáris fegyverével és azzal, hogy később a ballisztikus rakéták elleni védelmi program szószólójává vált.

"Hiszem, hogy Hirosima súlyos hiba volt" - figyelmeztette számtalan alkalommal a vezető amerikai politikusokat Teller Ede. A tudós sokat foglalkozott az atomreaktorokkal is, felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását - ún. Teller-effektus -, és évekkel előre jelezte a csernobili típusú reaktorok veszélyeit.

Önéletrajzi könyvében Teller Ede a következőket írta: "Mélységesen sajnálom azokat a haláleseteket és sérüléseket, amelyek az atombombázásokból következtek. De a legjobb magyarázatom arra, miért nem sajnálom azt, hogy fegyvereken dolgoztam, voltaképpen egy kérdés: mi lett volna, ha ezt nem tesszük?" A válasz szerint ha akár Hitler, akár Sztálin jut hozzá először ilyen eszközhöz, akkor az emberi szabadság megszűnhetett volna létezni.

Teller Edét kitüntették többek között az Albert Einstein- és az Enrico Fermi-díjjal, idén júliusban pedig George Bush elnöktől megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is.

Az [origo] olvasói 2000-ben "A legnagyobb magyar"-szavazáson Teller Edét tartották a második legnagyobb magyarnak.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Megjelent Teller Ede emlékirata
2001. október 30. A The Wall Street Journal című New York-i üzleti napilap könyvespolc-rovata arról számol be, hogy a Perseus kiadó gondozásában megjelent Teller Ede emlékirata, "Huszadik századi utazás a tudományban és a politikában" alcímmel.

Teller Ede atomfizikus kapja az első Corvin-lánc kitüntetést
2001. augusztus 13. Teller Ede világhírű atomfizikus kapta elsőként a 2000-ben ismét bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. Az állami elismerést San Franciscóban, a fizikus otthonában adják át a neves tudósnak.

A hely szelleme: a XX. század Magyarországon készült
2001. május 30. Valószínűleg nem csak a mai fiatal felnőttek - akik a Szilícium-völgyre tekintenek úgy, mint a kreatív világ központjára - nem tudják, hogy hihetetlen számú tudományos nagyság született Budapesten 1898 és 1908 között. Václav Smil cikke a Nature-ben.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK