A 2003-as év fizikai Nobel-díját a szupravezetés és a szuperfolyékonyság elméleti alapjainak kidolgozásáért kapta Alekszej A. Abrikosov (Oroszország, illetve USA), Vitalij L. Ginzburg (Oroszország) és Anthony J. Leggett (Egyesült Királyság, illetve USA).

Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez, így például ún. szupravezetéshez és szuperfolyékonysághoz vezet.

Az abszolút nulla hőmérséklet közelében a szokásos fémes viselkedéshez képest új jelenség, a szupravezetés léphet föl. Az anyagtól függő kritikus hőmérsékleten a fém ellenállása hirtelen nullára eshet le. Ennek mai leggyakoribb alkalmazása azzal kapcsolatos, hogy szupravezető tekercsben jól szabályozható nagyságú, igen nagy intenzitású mágneses teret tarthatunk fent. Ezt alkalmazzák például a mágneses rezonancia tomográfban, amellyel kapcsolatban - mint arról tegnap beszámoltunk - az idei orvosi-élettani Nobel-díjat osztották ki.

Forrás: [origo]Alekszej A. Abrikosov (balra)
1928-ban született Moszkvában, orosz-amerikai állampolgár. Jelenleg az Argonne National Laboratory munkatársa (Argonne, Illinois, USA).

Vitalij L. Ginzburg
1916-ban született Moszkvában, orosz állampolgár. A 87 esztendős tudós korábban a Lebegyev Fizikai Intézet (Moszkva) elméleti fizikai kutatócsoportjának vezetője volt.

Anthony J. Leggett
1938-ban született Londonban, brit-amerikai állampolgár. Jelenleg az University of Illinois (Urbana-Champaign, USA) professzora.