Magyar siker a Vénusz kutatásában

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre.

A Venus Express az ESA első űrszondakísérlete a Föld legközelebbi szomszédjának kutatására. A Vénusz kutatását a múltban orosz és amerikai űrszondák végezték. A Földhöz legközelebbi bolygóról a legtöbb ismeretet eddig a NASA Magellán űrszondája szolgáltatta. Az utóbbi évtizedben a Vénusz kutatása háttérbe szorult, pedig számos kérdés vár megválaszolásra:

  • a Vénusz atmoszférája statikus és dinamikus jellemzőinek meghatározása
  • a légkör mozgásának globális jellemzői és annak cirkulációja
  • a felszín és a napszél kölcsönhatása.

A Venus Express lesz az első olyan űrszonda, amely hosszabb időtartományban globálisan vizsgálja a Vénusz atmoszféráját és annak plazmakörnyezetét.

Forrás: NASAA Venus Expresst a tervek szerint 2005 novemberében, a kazahsztáni Bajkonur-űrközpontból indítják orosz Szojuz-Fregat hordozórakétával. Az út 153 napig tart, majd a szonda pályára áll bolygószomszédunk körül. A pálya a bolygó pólusai felett megy át, a felszínhez legközelebbi pontja 250 km, a legtávolabbi pedig 66 000 km. A bolygó térképezése mintegy 500 földi napig, azaz 2 Vénusz napig tart.

A KFKI RMKI-ból Szegő Károly a Svéd Űrkutatási Intézettől meghívást kapott az ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasma and EneRgetic Atoms) berendezésben történő részvételre. Az ASPERA-4 kísérlet új információkat szolgáltat a Vénusz közelében a plazma és a semleges gázok csatolásáról. Ezek az ismeretek alapvetők a plazmafolyamatok és a tömegegyensúly megértésében, a felső légkör, az ionoszféra és a bolygófejlődés kutatásában. Az ASPERA-4 interdiszciplináris kísérlet a bolygókutatás és az űrbeli plazma fizikájának területén.

További részletek az együttműködésről az Űrvilág űrkutatási hírportál cikkében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK