Megérkezett az első fagy

Vékony jégréteg a pocsolyákon, dértől fehérlő pázsit, szélcsendben hulló falevél jelzi: megérkezett idén ősszel az első fagy.

 

Forrás: ORIGO2003-ban október 13-án hajnalban hazánk északi részén, a következő hajnalokon máshol is 0 fok alá hűlt a levegő. A fagyos vidékek lakói úgy gondolhatják, talán kicsit korán érkezett, hiszen az őszi virágok éppen most virítanak, jó lett volna még néhány hetet bennük gyönyörködni. Mikor szokott nálunk jelentkezni az első fagy?

Vannak Magyarországon olyan tipikus települések, földrajzi helyek, ahol az átlagnál jóval magasabb a fagyos napok száma. Néhány ilyen tipikus hely az Északi-középhegység kis völgyei, medencéi, az Alföldön található "gödrök", valamint Zala és Vas megye dombvidékének mélyebben fekvő területei. Az ilyen helyek azonban az ország területének maximum 5 százalékát teszik ki. Ezektől eltekintve azt mondhatjuk, hogy a legkorábbi fagyok szeptember közepe körül voltak. Például 1959-ben szeptember 19-én Csongrád megyében mutattak a hőmérők 0 fok alatti értékeket. A szeptemberi fagyok gyakorisága csekély, az esetek kevesebb mint 10%-ban következnek be, és jellemzőjük, hogy a következő napon már nincs fagy.

A leggyakrabban október közepére tehetjük a hazánkban előforduló első fagyok időpontját. Mivel az első fagyok jobbára nem országosak, az adott területen jelentkező "első fagy" leggyakoribb dátuma a hónap utolsó, november első napjaira tehető.

Az első fagyok általános időjárási előzményei megegyeznek a nagy fagyokat megelőző légköri folyamatokkal, melyekre 2 forgatókönyv létezik:

1. Erős hidegfrontot követően hideg, száraz levegő zúdul be hazánkba. A front áthaladása utáni második hajnalon megnyugszik a hideg légtömeg, a szélcsendben az erős kisugárzás hatására nulla fok alá csökken a hőmérséklet.
2. Anticiklon délkeleti vagy déli peremén folyamatos északkeleti áramlással érkezik egyre hűvösebb, száraz levegő.

A két előzmény hatása különböző: az első esetben az előző enyhébb reggeleket követően hirtelen váltás történik, akár 6-10 fokkal is hidegebb lehet a front utáni második napon a hajnal, mint az elsőn. A második esetben folyamatosabb lehűlésről van szó, napról napra hűvösebb hajnalokkal. Az utóbbi esetet ezenfelül még befolyásolja az anticiklon peremhelyzetéhez kapcsolódó rendezetlen rétegfelhők borítottsága.

A mostani napokban a második forgatókönyv alapján játszódott le a lehűlés, mégis éles volt a különbség vasárnap és hétfő hajnal között, különösen az északi megyékben. Köszönhető mindez annak, hogy a hűvös levegő haladását hazánktól északra záporok, sőt néhol zivatarok kísérték, a Kárpátok északi lejtőin pedig a maradék nedvesség is kihullott a levegőből. Az így beérkezett rendkívül száraz levegő hőmérsékleti tehetetlensége kicsi volt, a derült ég alatt rohamos lehűlést tapasztalhattunk kedd hajnalban.

A hajnali minimumok esetében nagy jelentősége van a felszín minőségének. Nagy hőkapacitással rendelkező felszíneknél hőtöbblet jöhet létre. Ennek megfelelően vízpartok közelében, valamint az erősen urbanizált központokban jóval később jelentkezik az első fagy. Budapest külvárosaiban október 13-a előtt még sohasem süllyedt 0 fok alá a hőmérő higanyszála, a belvárosban pedig november az első fagyos hónap.

Hogy mire számíthatunk a következő napokban? Péntekig még tart az északkeleti áramlás, később megnyugszik a hűvös levegő. Így egészen vasárnapig előfordulhat az ország egyes részein egy-két fokos reggeli fagy.

ICI Interaktív Meteorológia