Ismeretlen civilizációra bukkantak Amazóniában

Sok évszázaddal ezelőtt Amazóniában már léteztek a civilizáció fejlett formái, olyan emberek lakták, akik városokat, utakat, hidakat tudtak építeni. A Föld legnagyobb erdősége tehát, ellentétben a közhittel, akkor sem volt érintetlen, és nem félprimitív lények éltek benne.

A Science tudományos folyóirat adott hírt arról, hogy a floridai egyetem régészei, akik tíz év óta kutatnak Brazília Amazonas államában, a Xingu folyó felső folyásánál olyan településekre bukkantak, amelyek magas fejlettségű civilizációról tanúskodnak.

Az őserdő közepén 950 négyzetkilométeres körzetben húsz falut, vagy inkább kisebb városkákat  találtak, amelyeknek lakossága egyenként megközelítette az ötezret. Minden településnek egyforma volt az elrendezése. Magasított területre épültek, mindegyik rendelkezett több, kör alakú térrel, amelyből utak indultak ki sugárirányban. A szakemberek ezt a fajta építkezést "galaxia-rendszernek" nevezik, tükrözi az adott politikai struktúrát és egyben a kor kozmológiai ismereteit. A települések kb. 5 km-re feküdtek egymástól, és az 50 métert is meghaladó szélességűek voltak.

A Xingu-civilizáció Kr. e. 1600-1200 körül virágzott, párhuzamosan más kultúrákkal. A gátak, töltések, vízelvezető árkok, hidak, utak maradványait tekintve komoly mérnöki ismeretekkel rendelkezhettek. Egyes megmaradt növényfajták tanulmányozása alapján levonható az a következtetés is, hogy földműveléssel foglalkoztak. A települések körül mezők, gyümölcsös kertek lehettek.

Az ásatáson és az eddig feltárt maradványokon kívül a térségben élő indiánok elmondása, és a műholdas képek alapján lehetőség nyílik arra, hogy pontosabban rekonstruálják a xinguk életét. A régészek szerint az erdő nagyon sok emberi teljesítményt konzerválhatott, mert csak az erős lejtők kedveznek az eróziónak, amely az erdei talajt megmozgatja. Az amazóniai erdő, mivel nagy részében síkságon nő, szinte mozdulatlan talajt rejt.

Michael Heckenberger, a régészcsapat vezetője hangsúlyozza, hogy nem elveszett és most megtalált civilizációról van szó, mert ma is élnek a területen a xinguk leszármazottai, akik ugyanazokat a technológiákat alkalmazzák és ugyanabban a társadalmi gazdasági rendszerben élnek, mint elődeik. "A Xingu felső folyása az a hely - mondta - ahol még tanulmányozni lehet a Kolumbusz előtti és a mostani nép közötti kulturális kapcsolatot."

KAPCSOLÓDÓ CIKK