Ausztrál Jurassic Park - klónoznák a tasmán tigrist

A hatvan éve kihalt tasmán tigris klónozás útján való "újjáélesztését" tervezi egy ausztrál múzeum.

Mint arról korábban hírt adtunk, az Ausztrál Múzeum kezdeményezésére 1999-ben kezdődtek meg a kutatások: akkor először sikerült DNS-t kivonni egy tartósított nőstény tasmántigris-tetemből, ám a kutatás további szakasza, finanszírozási problémák miatt, azóta igen lassan halad. Mike Archer, a múzeum igazgatója akkor úgy nyilatkozott, a végső cél egy szaporodóképes populáció, s nem csupán "kirakatállatok" létrehozása.

A Jurassic Park ötletével is felérő elgondolás, amellyel egy tigrisbébi csodával határos módon fennmaradt DNS-ének klónozásával kívánják megvalósítani, máris hevesen bírálatokat váltott ki. A terv támogatói szerint a klónozás lehetőséget nyújtana az ember által elkövetett végzetes hiba, a tasmán tigris kipusztításának helyrehozatalára, ugyanis mint annyi más faj esetén, a mohó vadászszenvedélye vezetett e ragadozó kihalásához.

Michael Archer, a sydneyi múzeum igazgatója, a terv lelkes támogatója visszautasítja a Spielberg-filmmel való összehasonlítást, amelyben szintén DNS-klónozással hívják újra életre az őshüllőket. A tasmán tigris, másik nevén erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) környezete nem pusztult el, ma is ugyanolyan, mint amelyben ez a nagytestű ragadozó valaha élt. Véleményem szerint erkölcsi kötelességünk ismét életre kelteni, ha meg tudjuk ezt tenni - fejtette ki nézetét a múzeumigazgató.

1930-ban Wilf Batty lelőtt egy erszényes farkast a tasmaniai Mawbanna közelében. Győzelmi pózban fényképeztette magát a tetemmel, nem sejtve, hogy e faj utolsó szabadon élő példányát tartja a kezében.

Michael Archer meggyőződését - mely szerint az erszényes, viselkedésében és fejformájában a kutyára emlékeztető ragadozót tíz éven belül újra lehet éleszteni - genetikusok véleményére alapozza.

A sydneyi múzeum ötletét egy 1866 óta őrzött, elfogása óta alkoholos oldatban kivételesen jól konzervált tigriskölyök DNS-e segítségével kívánja megvalósítani. A tudósok szerint a bébi minden valószínűség szerint négy hónapot tölthetett az anyja erszényében.

A tigriskölyök DNS-ével végzett első műveletek után jutott a múzeumigazgató az újjáélesztés ötletéhez. A terv szerint a szükséges genetikai adatokat legalább három másik tasmán tigris csontozatából gyűjthetik be. Ezután kell majd dönteni arról, mely anyaállat méhébe ültessék be a klónozott embriót. Erre a célra vélhetően a tasmán tigrissel távoli rokonságban álló, másik őshonos tasmán emlőst választanak ki. A terv  mindenesetre finanszírozás híján egyelőre egy helyben topog. Meglehetősen korlátozott laboratóriumi lehetőségek közepette egyetlen kutató foglalkozik a tasmán tigris klónozásával.
 
"Elavult csontgyűjtemények"

A tigrisklónozási terv mindazonáltal bírálatokat is kiváltott. Egyesek szerint a terv ellentétes a természet törvényeivel, "Isten akaratával", míg mások attól tartanak, hogy a az embereket ezután nem érdeklik majd a maiakhoz hasonló, "elavult" múzeumok, amelyek viszont - az új igények miatt - idővel felhagynának a csontok és más, "egyszerű" történelmi nevezetességek gyűjtésével.

KAPCSOLÓDÓ CIKK