Egyre több a hód Magyarországon

Vágólapra másolva!
A XIX. század közepéig ez az érdekes életmódú rágcsáló természetes ártereink gyakori lakója volt, ám a túlzott vadászat és élőhelyének megfogyatkozása miatt több mint egy évszázadra eltűnt hazánk élővilágából. A WWF Magyarország hód-visszatelepítési programja keretében október 30-án, csütörtökön újabb 20 eurázsiai hódot telepített vissza a Közép-Tisza vidékére. Ezzel mintegy 400-ra emelkedett a hazai hódok száma.
Vágólapra másolva!

Az előzetes felmérések szerint a visszatelepítésre alkalmas élőhelynek bizonyult a Tisza menti holtágak közül a Tiszadobi Holt-Tisza, a Taktabáji Holt-Tisza, a Csobaji-Tiszalöki Holt-Tisza és a Tiszaladányi Holt-Tisza.

A WWF Magyarország 1996-ban indította el hód-visszatelepítési programját: elsőként a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységén engedett szabadon 32 példányt. A kezdeti sikereket további telepítések követték: az ország nyugati részén a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, majd a Tisza mentén az Öreg-Túron és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén engedtek szabadon közel 50 egyedet. "A hódok egykori jelenlétére számos elnevezés utal a Tisza vidékén, mint pl. Hódos-tó, Hódos Tanya, Hódmezővásárhely, melyek a hódok visszatérésével ismét méltán viselhetik nevüket" - hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

A WWF és a hód-visszatelepítési program kizárólagos támogatója, a hódemblémával fémjelzett OBI Magyarország együttműködése során a természetvédelmi szervezet nemcsak az állatokkal gazdagítja a Tisza menti árterek élővilágát, hanem úgynevezett "hódórák" keretében a hódok életmódjával és a természetben betöltött szerepével is megismerteti a diákokat. Ezt a célt szolgálják azok az információs táblák is, amelyek a telepítések helyszínein mutatják be a fajt és jelentőségét. Október 30-tól a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában is látható egy ilyen tájékoztató tábla. A WWF Magyarország a visszatelepített hódok mozgását szakértők bevonásával folyamatosan nyomon követi és az összegyűjtött adatokat értékeli.