Javában tart a Hidzsra-naptár 9. hónapja: a ramadán

Vágólapra másolva!
Az iszlám öt fő törvénye közül az igazán nagy megpróbáltatást jelentő szabály a böjtölés megtartása a ramadán havában. Ilyenkor az igazhitű muzulmán napkeltétől napnyugtáig böjtöl - nem eszik, nem iszik, nem dohányzik és nem él házaséletet -, ám amikor a nap lemegy, annál nagyobb örömmel adja át magát az evésnek-ivásnak. 
Vágólapra másolva!

A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja (a hidzsra Mohamed próféta Mekkából Medinába való áttelepülése, Kr. u. 621). A Hidzsra-naptár a Gergely-naptártól eltérően holdhónapokra osztja az évet: minden hónap az újhold napján kezdődik, így a muzulmán év 10-11 nappal rövidebb a kereszténynél.

Idén az arab országokat megosztotta a böjti hónap kezdete: a Perzsa-öböl partján fekvő államok nagy részében, így Szaúd-Arábiában is úgy vélték, hogy a ramadán első napja október 27-ére esik, míg Egyiptomban, Jordániában és a palesztin területeken már október 26-án megkezdték a böjtöt. 2003-ban a ramadán november 24-én ér véget.

A 9., böjti hónap során az igazhitű muzulmán napkeltétől napnyugtáig nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat, szexuális életet sem élhet. A böjt alól mentesül, aki utazik, beteg, vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás. Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztegetett a hívő.

A böjti előarások ugyanakkor hagytak "kibúvókat", például megváltható az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével, s a nappali éhkoppot esténként hagyományosan annál vidámabb falatozás, vendégeskedés váltja föl.

Forrás: EPAA böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt ez úton bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain. Az önmegtartóztatás másik célja, hogy egy teljes hónapig a jómódban élők is valamelyest átérezhessék a szegények problémáit, az éhezés gyötrelmeit.

A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor a muzulmán országok éghajlati sajátosságai miatt általában amúgy is szinte elviselhetetlen a hőség, valamint az év más szakainál lényegesen hosszabb a napkelte és a napnyugta közötti időtartam. Ilyen időszak a muzulmánokra legközelebb a 2010-es évek után köszönt majd be.