Jel-terápia a daganatsejtek ellen

A szervezet sejtjei - akárcsak a társadalom tagjai, az emberek - beszélgetnek, kommunikálnak egymással. Nemcsak az idegsejtek, minden sejt. Elektromos impulzusok futnak, kémiai anyagok áramlanak a központokból az egyes sejtekig és vissza. Ezek szabályozzák a sejtek életműködését, így az osztódását is. Ha egy sejthez hamis üzenet, hibás jel érkezik, amely arra készteti, hogy gátlástalanul szaporodjon, daganat keletkezik.

Forrás: deltaKéri György gyógyszervegyész tíz éve kutatja a sejtek közötti kommunikációs zavarokat. Megfigyelései szerint az esetek többségében a tumorsejtek osztódásához vezető hamis jeleket kináz enzimek közvetítik. A kinázok olyan enzimek, amelyek működésük során megváltoztatják bizonyos fehérjék szerkezetét. A szerkezetváltozás lehet az a jel, amely a tumoros sejtet fokozott szaporodásra készteti. Egy-egy olyan vegyület, amely a kinázokat gátolja, hatékony gyógyszer lehet a rák elleni küzdelemben.

Kéri György kutatócsoportja egy, az emberi szervezetben előforduló hormon, a szomatosztatin hatásával foglalkozik: "Ez az egyetlen úgynevezett endogén, tehát szervezeten belüli jeltovábbítás-gátló és sejtosztódásgátló és egyébként hormonális szekréciót gátló hormon . Ez tehát antiszekréciós hormon, aminek egyik nagyon fontos funkciója az, hogy gátolja a sejtosztódást is" - magyarázza Kéri György.

Ebből a természetes anyagból kiindulva a kutatók olyan hatóanyag kifejlesztését célozzák, amelynek az egyéb hormonális hatások nincsenek meg, csak ez a bizonyos sejtosztódásgátló hatás érvényesül.

A nemrégiben kifejlesztett sejtosztódást gátló molekula egyelőre TT232 névre hallgat. Bizonyítottan képes arra, hogy a kinázok egyikéhez, a tirozin-kinázhoz kapcsolódjon, és így a működését gátolja.

A TT232 hosszú fejlesztő munka eredménye. A gyógyszervegyészeti labortóriumban gondos előzetes tervezés után sok száz vegyületet állítanak elő. Ezeket azután egyenként megvizsgálják, hogy megtalálják köztük azt a néhányat vagy csak azt az egyet, amelyik valóban hatásos. Ezt történt a TT232 előállítása során is.

"Az úgynevezett klinika II. fázisig jutottunk el egyelőre a hatóanyaggal. Ez azt jelenti, hogy melanómás betegeken, egy elég szigorúan kiválasztott betegkörön próbálhatjuk ki ennek az anyagnak a hatékonyságát. Sőt, az első körben 12 betegen már ki is próbáltuk, és az eredmények elég biztatóak" - mondta Kéri György.

A laboratóriumban minden egyes kináz enzimhez külön gátló molekulát fejlesztenek ki, így az egyénre szabott, kis túlzással az egyedi sejtekre szabott gyógyszerek kialakítása is megoldható. A nagy tisztaságú és hatékony vegyületekből - remélhetőleg a nem túl távoli jövőben - hatásos rákgyógyszer válhat.

Delta

mtv, november 9., 12.50