Emberi hatás és felmelegedés: újabb bizonyítékok

Az Amerikai Egyesült Államokban szakmai körökben heves vita folyik arról, vajon a globális fölmelegedés valóban annyira komoly veszély-e a Föld élővilágára nézve, s hinni kell-e azoknak, akik mindezért elsősorban az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázokat, a légszennyezést teszik felelőssé. A napokban először hoztak nyilvánosságra az USA-ban olyan adatokat, amelyek tagadhatatlanul ez utóbbi véleményt támasztják alá.

Kutatók összevetették az 1900 és 1999 között Észak-Amerikában mért hőmérsékleti értékeket és azt találták, hogy az éves átlaghőmérséklet az évszázad során 1 Celsius-fokkal emelkedett, s ennek az emelkedésnek 80%-a az 1970 óta eltelt 29 év során történt. Az eredmény összevág azok véleményével, akik szerint a globális fölmelegedést elsősorban az ember által kibocsátott környezetkárosító gázok okozzák.

Mindez komoly fejtörést okozhat az amerikai ipari lobbinak, amely - Bush elnökkel karöltve - azon az állásponton van, hogy a fölmelegedéssel kapcsolatos riasztó adatok tudományosan nem kellőképpen megalapozottak. Az USA a Kiotóban 1997 decemberében megfogalmazott jegyzőkönyv tartalmának ratifikálását az előbb említett okból mind ez idáig következetesen visszautasította, s emellett komoly érvként hivatkozik arra, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás visszaszorítása sértené az Államok gazdasági érdekeit.

Amerika melegszik

Az említett 1 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés leszögezése újabb fontos pont a globális fölmelegedés emberi hátterét hangsúlyozók, illetve az azt természetes folyamatnak vélők közt folyó vitában. Ennek eldöntésére vállalkozott dr. Peter Stott, aki a Met Office nevű brit klímakutatási központ munkatársaival számítógépes klímamodellek segítségével rögzítette a 20. századi Észak-Amerika ökoszisztémáját, beleértve az édes- és tengervizeket, domborzati tényezőket, a vulkánokat, a növényzetet, valamint az éghajlati, időjárási sajátosságokat.

Ezt követően az egyes modellekben a fent említett természetes hatásokon felül különféle természetes és mesterséges (ember okozta) hatásokat indukált. Egyes modelleket a fölmelegedést fokozó természetes hatásokkal, például erős vulkáni tevékenységgel és heves naptevékenységgel módosított. Más modelleket viszont az emberi kéz által létrehozott üvegházhatású gázok, hajtógázok (freonok) és az ózon fokozott  jelenlétével befolyásolt. A módosított modellek mindegyike azt mutatta tehát, hogyan változott volna a kontinens klímája az egyes hatások következtében.

Ezután Stott kutatócsoportja elkészítette azt a modellt, ami a vizsgált évszázadban valóban megesett hatásokat, változásokat tartalmazta, s ezután már csak annyi volt a feladat, hogy megkeressék az ehhez leginkább közelálló fiktív modellt.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK