Az emberszabású majmok óráján a mutatót egyetlen perc választja el élféltől, a fajok a kipusztulás szélén állnak - figyelmeztettek szakértők az UNESCO, nemzetközi környezetvédő szervezetek, valamint 23 afrikai és dél-kelet ázsiai ország képviselői részvételével Párizsban megtartott tanácskozáson.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) vezetésével a részt vevő országok felhívása szerint 25 millió USA-dollárra lenne szükség ahoz, hogy megakadályozható legyen az emberszabásúak - gorillák, csimpánzok, bonobók és orángutánok - kihalása. E tekintélyes összeg hiányában az említett fajok ötven éven belül eltűnnek bolygónkról.

A felhívást Párizsban a november 26-án, szerdán kezdődő találkozón hozták nyilvánosságra az UNESCO és a ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP vezetői. "A 25 millió dollár a szükséges minimum, nem több, mint ha egy haldoklónak vizet és a kenyeret adnánk" - mutatott rá Klaus Töpfer, az UNEP ügyvezető igazgatója. "Az emberszabású majmok DNS-állománya több mint 96%-ban megegyezik az emberével. Ha egyetlen fajuk kipusztul, végleg elvész a kapocs az emberiség eredetéhez."

Az UNESCO által végzett fölmérések szerint a nyugati csimpánz már teljesen eltűnt Benin, Togo és Gambia erdeiből. Szengálban is csupán 2-400 csimpánz él, és nem jobb a helyzet Ghánában, sem Bissau-Guineában, ahol számuk kevesebb, mint 200.

A csimpánzok sorsa Nyugat-Afrikában tehát már megpecsételődött, az ember egyre nagyobb részt hasít ki élőhelyükből, rövidesen utolsó egyedeik is eltűnnek a területről. Amennyiben az útépítések, a bányaszat, a fakitermelés az eddigi ütemben folytatódik, 2030-ra az Afrikában honos emberszabásúak élőhelyének nem több, mint 10 százaléka marad meg érintetlenül. Addigra, 2030-ra Délkelet-Ázsia emberszabásúja, az orángután számára talpalatnyi élőhely sem marad - tartalmazza az UNESCO fölhívása.

Mivel e fajok az erdőségek ember által még nem háborgatott, rejtett zugaiban igyekeznek menedékre lelni, a nemzetközi szervezet az Európai Űrügynökséget (ESA) kérte föl, műholdas megfigyelőrendszere segítségével térképezze fel, hol milyen ütemben szorul vissza e fajok élőhelye.

Forrás: ORIGOAz ESA-val közös projekt eredetileg az afrikai hegyigorilla-populációk élőhelyeinek felmérésére jött létre. Természetes környezetében ma a világon mindösszesen 600 hegyigorilla (Gorilla gorilla beringei) él az Uganda, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság által körülölelt Virunga és Bwindi nemzeti parkok területén.

Az emberszabású fajok védelmének jogi támogatása és a meghozott, élővilágot védő törvények betartatása ezen fajok fönnmaradásának elsődleges eszköze - nyilatkozta Samy Mankoto, az UNESCO programvezetője, hangsúlyozva: a szükséges lépésekkel nem várhatunk tovább, ha azt akarjuk, hogy a csimpánzok, gorillák, orángutánok és bonobók számára ne az állatkertek kifutói jelentsék az egyedüli élőhelyet.