Káros szereket találtak több kozmetikai termékben

Szemlélet- és jogszabályváltást sürgetnek hazai környezetvédő szervezetek a magyar és az uniós vegyi anyagok engedélyezése terén, a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-a ugyanis hivatalos vélemény szerint sosem volt bevizsgálva. Ilyenek pedig közvetlen környezetünkben mindenütt vannak - ott is, ahol most ül, egy pohár vízben, az asztal lapjában, a ruhájában maradt mosóporban, a billentyűzetében, számítógépében és a monitorban. Eközben a Greenpeace átfogó kampányt indított hazánkban egyes egészségre káros anyagokat tartalmazó termékek ellen.

Az elmúlt hónap során Greenpeace-aktivisták felmérést végeztek a dm, a Tesco, a Plus élelmiszerdiszkont, az Interspar, az Auchan és a Match üzleteiben, s ezek mindegyikében bukkantak MDGN (metil-dibróm-glutár-nitril) tartalmú kozmetikai szerekre. Ez a veszélyes anyag előfordul többek között arc- és kézkrémekben, testápolókban, valamint szemfestékekben és alapozókrémekben is. "Elfogadhatatlan - jegyezte meg Csáki Roland kampányszervező -, hogy olyan termékekben legyenek allergiát és bőrgyulladást kiváltó összetevők, amelyeket az emberek egészségük, szépségük megóvása érdekében vásárolnak. Ha a gyártók és a forgalmazók valóban a szívükön viselnék a fogyasztók érdekeit, nem találhatnánk ilyen termékeket a boltok polcain!"

Annak ellenére, hogy az EU mellett működő Tudományos Bizottság az emberi egészségre nézve veszélyesnek ítélte az MDGN-t, az Unió 2005 márciusáig kétéves átmeneti időszakot engedett a gyártóknak és forglamazóknak arra, hogy kivonják a szert a bőrön maradó termékekből (naptejek, arc- és kézkrémek, babakrémek, testápolók, szemfestékek, alapozó krémek). Az MDGN-t addig továbbra is tartósítószerként alkalmazzák számos termékben, a naptejtől a kézkrémeken át a tusfürdőig. A legújabb vizsgálatok szerint allergiát, illetve súlyos bőrgyulladást okozhat. MDGN-tartalmú szereket gyárt több hazai és multinacionális cég, így az Egyesült Vegyi Művek, a Johnson & Johnson, illetve a Nivea- és az Atrix-termékek gyártója, a Beiersdorf - állítják a környezetvédők. A Procter&Gamble-nél az [origo] megkeresésére elmondták, a Greenpeace listáján tévesen szerepel két termék a nevük alatt, cégük hazánkban nem forgalmaz MDGN-tartalmú kozmetikai készítményt.

A Greenpeace az összes általa megnevezett céget felszólította az MDGN-tartalmú szerek forgalmazásának leállítására.

Eredmények

A Tesco áruházlánc a Greenpeace megkeresését követően ellenőrizte az általa forgalomba hozott termékeket - értesültünk Dank Emesétől, a cég munkatársától. Elmondása szerint a Tesco saját-márkás termékei nem tartalmaznak MDGN-t, s a cég ígéretet kapott beszállítóitól, hogy MDGN-tartalmú termékeiket fokozatosan egyéb tartósítószer-tartalmúakra cserélik.

A dm a Greenpeace ausztriai és magyarországi kampányának eredményeképpen több krémjének összetételéből ígérete szerint legkésőbb 2004 tavaszáig kivonja az MDGN-t: ilyen a Balea Face színezett krém és a Balea Face éjszakai krém.

A Plus Élelmiszerdiszkont Kft. a Greenpeace megkeresése alapján 2003. december 10-i határidővel részletes információszolgáltatásra szólította fel beszállítóit az általuk gyártott szerek összetételével kapcsolatban - tudta meg az [origo] Nemes Noémitől, a Greenpeace hazai szervezetének munkatársától. A Greenpeace nyomására Ausztriában az osztrák Zielpunkt üzletlánc (a magyar Plus üzletláncot is birtokló Tengelmann cégcsoport osztrák tagja) októberben ultimátumot adott a beszállítóinak, hogy 30 napon belül változtassák meg az MDGN-t és triklozánt tartalmazó termékek összetevőit, vagy cseréljék le a termékeket. Az ultimátum lejártakor, november elsején a Zielpunkt megszüntette mindazon termékek értékesítését, melyek továbbra is MDGN-t, illetve triklozánt tartalmaznak.