Az új tagok kevésbé szennyezik a levegőt

Az Európai Unió 10 leendő kelet-közép-európai tagja, illetve tagjelölt országa közül 9 teljes mértékben az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről 1997-ben kötött Kiotói Jegyzőkönyv előirányzatán belül van, és így e téren sokkal jobban áll, mint az EU 15 régi tagja. A térség országai átlagban 36 százalékkal kevesebb ártalmas gázt bocsátanak ki, mint az 1990-es bázisévben.

Az Európai Unió környezetvédelmi ügynökségének (EEA) Koppenhágában közzétett jelentése szerint a közösség jelenlegi tagállamai a közeljövőben még csak nem is álmodhatnak a leendő tagokéhoz hasonló mutatókról, és aligha fogják teljesíteni a kiotói célkitűzéseket. Ausztriában például 2001-ben 9,6 százalékkal volt magasabb a szén-dioxid kibocsátása, mint 1990-ben, vagyis óriási távolságra van a 2008-2012-re előirányzott 13 százalékos csökkentéstől. Az Európai Unió egésze 8 százalékos kibocsátáscsökkentésre vállalt kötelezettséget, ebből a koppenhágai prognózis szerint alig 0,2-0,5 százalék valósulhat meg.

Az unió leendő tagországai között csak Szlovénia lóg ki a sorból, negatív értelemben: a jövőre csatlakozó ország tavaly a tervezettnél 1,4 százalékkal több üvegházhatást okozó gázt produkált, vagyis jócskán elmaradhat a 2008-2012-re előirányzott 8 százalékos csökkentéstől.

A Kiotói Jegyzőkönyv által az üvegházhatás szempontjából jelentősnek minősített hat gáz - a széndioxid, a metán, a nitrogén-dioxid és három fluortartalmú ipari gáz - együttes kibocsátása jelentősen csökkent az 1990-es években a térségbeli országok többségében - állapította meg a környezetvédelmi ügynökség. A csökkenés elsősorban a piacgazdasági átalakulással, az ipari szerkezetváltással, a nagy energiaigényű és szennyező iparvállalatok bezárásával függ össze. A közlekedés okozta gázkibocsátás azonban, ugyanúgy, mint magában az Európai Unióban, a kelet-közép-európai térségben is "okot ad az aggodalomra". A 90-es évek elejének átmeneti csökkenése után az elmúlt évtized második felében a térségbeli országokban is jelentősen nőtt az ilyen jellegű gázok kibocsátása.

A Kiotói Jegyzőkönyv szerint Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Lettországnak, Litvániának, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának - az EU 15 tagjához hasonlóan - a 2008-2012-es időszakig 8 százalékkal kellene csökkentenie károsanyagkibocsátását egy szabadon választott bázisévhez viszonyítva, míg Lengyelország és Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt.

Forrás: EPA
Asszonyok fintorognak a kipufogógázok miatt Hongkongban

A legutóbbi olyan esztendőben, amelyről teljes adatok állnak rendelkezésre - s ami az esetek többségében 2001-et jelenti - a tíz kelet-közép-európai országban becslések szerint együttvéve 36 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ezen belül a csökkenés a lettországi 60,8 százaléktól a magyarországi 17,8 százalékig terjed.

Kelet-Európa 1990-ben 7,4 százalékkal részesedett a világ széndioxid-kibocsátásából, míg az Egyesült Államok 36,2 százalékban, az EU 24,2, Oroszország pedig 17,4 százalékban volt felelős az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásáért.

Az Európai Unió jelenlegi tagállamai főleg a közlekedés, ezen belül is a közúti közlekedés által termelt környezetszennyező gázok kibocsátásának gyors növekedése miatt fogja elvéteni a kiotói célokat. A környezetvédelmi ügynökség jelentés szerint az uniós csak a közúti közlekedés 2010-ben 34 százalékkal több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint 1990-ben. És akkor a nemzetközi légiforgalom gyorsan növekvő gázkibocsátásáról nincs is szó, mert erre nem terjed ki a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya.

Minimális eredmény az uniós országokban

Forrás: AFP/William West
1997-ben az erdőtüzek miatt soha nem látott légszennyezés ült az ausztráliai Sydney-re

A legfrissebb számítások szerint az Európai Unióban 2010-ig 2 százalékkal fog növekedni az üvegházhatást okozó gázok összkibocsátása 2001-hez viszonyítva, ami a kiotói jegyzőkönyv 1990-es kiindulási évéhez képest mindössze 0,5 százalékos csökkenést jelent, szemben az EU által vállalt 8 százalékkal.

Az EEA adatai szerint a 15 EU-tag közül csak Nagy-Britannia és Svédország fogja teljesíteni a kiotói célkitűzéseket. Ha Spanyolországban változtatás nélkül folytatódik a jelenlegi politika, az ottani gázkibocsátás egyharmaddal fogja meghaladni a kijelölt célt. Pótlólagos intézkedések nélkül nem sokkal jobb eredményt fog felmutatni Ausztria, Belgium és Írország sem. Az Európai Unió teljes gázkibocsátásának mintegy negyedét adó Németország csak kis híján fogja elvéteni a kiotói célkitűzést.

Az elszomorító adatok láttán Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja levélben szólította fel többleterőfeszítésekre az Európai Unió összes tagállamát. Az uniós adatokat a december elején tartott milánói klímakonferencia alkalmából tették közzé.

Az egyezmény megmentését célzó találkozón az Európai Unió és környezetvédelmi szervezetek képviselői egyaránt az oroszországi választási kampánnyal hozták összefüggésbe azokat a moszkvai nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország jelenlegi formájában nem ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet, ami a környezetvédelmi világmegállapodás biztos bukását jelentené.

Az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja, Pascal Lamy jelezte, hogy az EU esetleg a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásától teheti függővé, jóváhagyja-e Oroszország hőn vágyott csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK