A tisztább repülés jövője

A repülés széles körű elterjedése természetesen komoly gondokkal is jár. A hajtóanyag elégetése után szén-dixod, vízpára és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, az atmoszféra alsó rétegeibe. Becslések szerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő összes, üvegházhatást okozó gáz 3%-a a repülés számlájára írható.

Száz éve, 1903. december 17-én Orville Wright 12 másodpercre a levegőbe emelkedett Észak-Karolinában. A törékeny motoros gépet testvérével, Wilburral együtt építette. Ezzel kezdődött a modern motoros repülés története.

Száz év alatt fantasztikus átalakuláson mentek át a gépek, de néhány alapegység változatlan maradt. A szárnyak vagy a magassági kormány fumkciója ma is ugyanaz, mint száz éve. A szárny csűrését a szárny végén levő kis, mozgatható csűrőlapok vették át. Száz éve alatt rengeteget fejlődött az aerodinamika, a fizikai folyamatok jobb megértése könnyebb, biztonságosabb repüléshez vezetett. Teljesen kicserélődtek a repülőgép építéshez használt anyagok, a fa és a vászon helyét könnyűfémek, műanyagok, kompozitanyagok vették át. A csillagok után való tájékozódást a műholdas navigáció váltotta fel. A hajdani benzinmotort sugárhajtóművekre cserélték. Megnőtt a gépek sebessége, megnőtt a leszállás nélkül repülhető távolság. Fantasztikus csúcseredmények születtek: az amerikai X-15 kísérleti gép 100 kilométeres magasságra emelkedik fel, és a hangsebesség hatszorosával képes repülni.

A rohamos fejlődés átalakította életünket. 2002-ben a légitársaságok több mint 1,3 milliárd utast szállítottak, ez a szám évente átlagosan 4%-kal nő.

A repülés széles körű elterjedése természetesen komoly gondokkal is jár. A hajtóanyag elégetése után szén-dixod, vízpára és nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, az atmoszféra alsó rétegeibe. Becslések szerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő összes, üvegházhatást okozó gáz 3%-a a repülés számlájára írható. Ezzel a forrással nem is foglalkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó Kiotói Egyezmény.

Keith Mans, a brit királyi aeronautikai társasaság vezetője a Nature tudományos hetilapnak nyilatkozva a változtatások szükségességét emelte ki. A repülőterek felett a légtérben leszállási engedélyre váró gépek üzemanyagot pocsékolnak, feleslegesen szennyezik a levegőt, és zajukat is nehéz elviselni. Pontosabban betartható menetrendekkel, a késések kiküszöbölésével Mans szerint legalább 10%-kal lehetne csökkenteni a szennyezést.

Technikai fejlesztésekre is lehetőség van. Energiát lehet megtakarítani azzzal, ha a repülőgép a levegőben képes lesz szárnyának az alakját megváltoztatni. Az üzemanyagon is változtatni kell, hogy kevesebb szén-dixod kerüljön a levegőbe. A tisztán hidrogén-üzemanyaggal működő gépek elterjedésére sajnos még 50-100 évet várni kell, a Nature-ben idézett szakértő szerint. A mai repülőgépek jóval csendesebbek elődeiknél, de e téren is bőven akad még tennivaló.

Jéki László