Pályán a Mars Express, hallgat a Beagle 2

Vágólapra másolva!
A Beagle 2 leszállóegységgel eddig sajnos nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A következő napokban tovább keresik a szonda jelzéseit, ám erre igazából már csak az anyaszondának, a Mars Express keringőegységnek van esélye, amelynek kommunikációs rendszerét speciálisan arra (is) tervezték, hogy megtalálja a Beagle 2 jeleit. Erre azonban csak január 4-től lesz módja, amikor elfoglalja az ehhez szükséges pályát a Mars körül.
Vágólapra másolva!

Második frissítés - dec. 26., 00.45
Másodszor sem jelentkezett a Beagle 2
(időpontok hazai, azaz közép-európai időben)

Mint arról a csütörtöki nap (dec. 25.) folyamán beszámoltunk, az első kommunikációs lehetőség 25-én reggel, egy már a Mars körül keringő amerikai űrszondán keresztül adódott, de a Beagle 2 nem jelentkezett be (lásd lent). A második - és fontosabb, megbízhatóbb - kapcsolatteremtési lehetőség december 25-én 23 órakor vette kezdetét, és a kapcsolat legvalószínűbb időpontját 23.45 környékére várták.

Sajnos a próbálkozás sikertelen volt. A Beagle 2 jeleit egy 76 méter átmérőjű brit rádióteleszkóp kereste, ám egyelőre nincs eredmény. Most már valóban lehet aggódni az első európai leszállóegységért: a földi teleszkóppal meg kellett volna találni a jelzéseit. Még így sem kell azonban a legrosszabb forgatókönyvre - azaz a szonda megsemmisülésére - gondolni. Lehetséges, hogy egy még megoldható kommunikációs probléma lépett fel.

A következő kapcsolatteremtési lehetőség december 26-án 19.15-kor adódik, a fent említett amerikai űrszondán (Mars Odyssey) keresztül.

Frissítés - dec. 25., 17.30
Kommunikációs lehetőségek
(időpontok hazai, azaz közép-európai időben)

Egyes hírforrások, például az egyik kereskedelmi tévé szerint a "tudósok teljesen tanácstalanok", mert a Beagle 2 leszállóegység nem jelentkezett be az első lehetséges alkalommal. Erről azonban szó sincs: pontosan tudják, mikor adódik újra kapcsolatfelvételi lehetőség a Beagle 2-vel. Tanácstalanságról tehát nincs szó, esetleg "tehetetlenségről" abból a szempontból, hogy 23 óráig amúgy sem lehet mit tenni, a szonda helyzete miatt.

A leszállóhelyen 25-én 21.02-kor kel fel a Nap. A második kapcsolatfelvételi lehetőség december 25-én 23 óra és december 26-án 1 óra között érkezik el. A feladat a Beagle 2 szimpla vivőjelének keresése a 76 méter átmérőjű angliai Lowell rádióteleszkóppal. Az első valószínűsíthető kontakt: 23.45 körül.

Itt sokkal nagyobb az esély a sikerre, mivel a teleszkóp a Mars egész felénk forduló oldalát le tudja tapogatni, nem csak egy szűk, meghatározott sávot, mint a Mars Odyssey (lásd lent).

Aggódni akkor lehet igazán, ha ez a második művelet sem sikerül. Ám még ezután is számos lehetőség marad. Harmadszorra december 26-án 19.15 körül újra a Mars Odyssey űrszondán keresztül lehet próbálkozni.

A Mars Odyssey űrszondán keresztül történő kapcsolatfelvételre ezután még 13 további lehetőség van, napi gyakorisággal. Ugyancsak napi gyakorisággal kereshetik a szondát a földi rádióteleszkópok is: a Lowell mellett az amerikai Stanford Egyetem teleszkópja is bekapcsolódhat. Január 4-étől pedig már maga az anyaszonda, a Mars Express tudja keresni a Beagle 2 jeleit, mivel ekkorra elfoglalja az ehhez szükséges pályát.

Reméljük azonban, hogy minderre már nem lesz szükség, mert ma éjfél körül arról számolhatunk be, hogy Európa első keringőegysége mellett a leszállóegység is sikerrel érkezett a Marshoz.

Korábbi információk (december 25. 9.20)

A Beagle 2 európai leszállóegységnek december 25-én 3.45-kor kellett belépnie a Mars légkörébe, és mintegy 10 perc múlva landolnia (valószínűleg 3.52-kor; időpontok hazai, azaz közép-európai időben).

A kijelölt leszállóhely felett 6 óra után haladt át a NASA Mars Odyssey nevű keringőegysége, amely megpróbálta fogni a Beagle 2 jeleit. A remélt rádiókapcsolat azonban - amely megerősítette volna, hogy a Beagle 2 sikeresen landolt - nem jött létre.

Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a leszállás sikertelen volt. Számos oka lehet annak, hogy a szonda nem jelentkezett be elsőre. Lehetséges, hogy a szonda nem pontosan a kijelölt helyen landolt, de az is előfordulhatott, hogy az antennája nem az Odyssey felé mutatott.

Ha sikeres volt a manőver, akkor a Beagle 2 marsi helyi idő szerint késő délután landolt. Első feladata az volt, hogy nyissa ki napelemeit, és kezdje meg telepei feltöltését. Ugyanekkor egy olyan rádiójel adását kezdte meg, amelynek első vételi lehetősége a földi rádióteleszkópokkal december 25-én 23 óra után kezdődik. A várható kommunikációs időpont 23.45.

Az igazi probléma az lenne, ha a Beagle 2 jeleit ekkor sem tudnák fogni. Ez esetben már valóban lehetne azon aggódni, hogy az első európai marsi leszállóegység az optimálisnál több darabban érte el a vörös bolygó felszínét.

Jó hír viszont, hogy az Európai Űrügynökség honlapján található információk szerint az anyaszonda, a Mars Express fő pályamódosító manővere az első kiértékelés szerint teljesen sikeres volt. 205 napos és mintegy 400 millió kilométeres út után december 25-én 3.47-kor működésbe lépett a szonda főhajtóműve, 37 percig égetve az üzemanyagot. A manőver a Mars körüli pálya elfoglalásának első és legfontosabb lépése volt. Egyelőre egy igen elnyújtott egyenlítői pálya alakult ki, amit december 30-án egy kevésbé elnyúlt poláris pályára módosítanak.

A tervek szerint legközelebb december 26-án éjjel egy óra körül jelentkezünk, s reményeink szerint arról számolhatunk be, hogy a Beagle 2 épségben van és túlélte az első marsi éjszakát.