Vágólapra másolva!
Hét hónapos és közel 500 millió kilométeres utazás után közép-európai idő szerint 2004. január 4-én reggel leszállt a Marson az első amerikai "robotgeológus", a Spirit marsjáró. Ezzel 1997 után az emberiség visszatért a vörös bolygóra, hogy véghezvigye az eddigi legösszetettebb tudományos küldetést. Részletes összeállításunk az első napok eseményeiről.
Vágólapra másolva!

Alábbi összefoglalónk egy korábbi, a leszállás után többször frissített beszámolónk alapján készült. Időpontok közép-európai időben.

2004. január 4-én, vasárnap 5.36-kor megérkezett a Mars felszínére a Spirit, az első amerikai marsjáró (társa, az Opportunity január 25-én követi). A járművet védő belépőegység a tervek szerint, 5 óra 14 perckor vált le a bolygóközi szállítóegységről, és 5 óra 29 perckor lépett be a vörös bolygó atmoszférájába, kb. 130 kilométeres magasságban.

A következő mindössze hat perc során drámai gyorsasággal követték egymást a landolás szempontjából kritikus események. A hővédő pajzzsal védett szonda átsüvített a felső légkörön, majd ejtőernyős ereszkedés következett, az utolsó szakaszban pedig bekapcsoltak a fékezőrakéták és felfúvódtak a talajt éréskor védelmet nyújtó légzsákok. A landolás eseményeiről készített illusztrációk megtekinthetők képgalériánkban.

A landolás eseményei a tervezett időpontok szerint alakultak, s 05.36-kor érkeztek az első jelzések arról, hogy a leszállóegység a Mars felszínén pattog és gurul (a szonda a landolás alatt rendszeresen jeleket bocsátott ki, jelezve az egyes lépések sikerét). Ezután több mint 10 perces idegtépő szünet következett, mialatt arra vártak, hogy a szerkezet megálljon és újra megkezdje adását. Az első reménytkeltő információk a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor irányítóitól érkeztek, akik a Spirit jeleinek valószínű érzékeléséről számoltak be (a szonda éppen a tervezett landolási időpontban repült át a leszállóhely felett). Egy perccel később, 05.51-kor a Stanford Egyetem rádióteleszkópjának személyzete is a szonda jeleinek valószínű érzékeléséről számolt be.

Forrás: EPAAz irányítóközpontban azonban újabb egy perc múlva, 05.52-kor szabadult el a pokol, amikor megérkezett az első "very strong signal", azaz az első egyértelmű jelzés arra, hogy a szerkezet épségben átvészelte a landolást. 1997 után, a Mars Pathfinder sikerét követően az emberiség ismét leszállt a Marson!

Nagy siker ez a NASA számára is, amely legutóbb, 1999-ben két szondát is elvesztett a vörös bolygón. A 6.30-kor megtartott sajtótájékoztatón Sean O'Keefe, a NASA vezérigazgatója pezsgőt töltött a program irányítóinak, majd ünnepi köszöntőt mondott. "Nagy éjszaka ez a NASA számára" - mondta (Kalifornia és Magyarország között 9 óra az időeltolódás). "Visszatértünk!"

08.00-kor a Mars Odyssey űrszonda áthaladt a Spirit leszállóhelye felett, és vette, majd a Földre küldte a marsjáró adatait. Ezek megerősítették, hogy a leszállást követő műveletek - a leszállóegység kinyílása és a napelemek telepítése - is sikeresen zajlanak.

A Spirit a legkedvezőbb helyzetben, alsó paneljával lefelé állt meg a felszínen, így a lehető leggyorsabban történhetett meg a légzsákok leeresztése és a leszállóegység kinyitása. A kritikus művelet körülbelül egy órát vett igénybe (1997-ben a Mars Pathfindernek ez nem sikerült elsőre, mert az egyik légzsák beakadt, és elállta a marsjáró legördülésének útját).

A légzsákok leeresztése után a Spirit második feladata napelemeinek telepítése volt. Csak ezután készülhettek el az első felvételek a leszállóhely környékéről, egyelőre kisebb felbontásban (kevésbé részletgazdagon) és fekete-fehérben, az ún. navigációs kamerákkal. A képeket hatalmas ováció fogadta az irányítóközpontban: a fotókon a leszállóhely poros-köves képe bontakozott ki, néhány nagyobb sziklával a környéken. Rövidesen elkészítették az első fekete-fehér panorámaképet is.

Forrás: NASA

További, rövid magyarázattal kísért fekete-fehér felvételek a Mars Society magyar tagozatának honlapján tekinthetők meg, az eddigi összes kép pedig ezen a címen található.

Közben kiderült, hogy a leszállóegység stabilan fekszik a Mars talaján, dőlése egyik irányban sem jelentős. Ez azért fontos, mert a marsjáró remélhetőleg gond nélkül tud majd legördülni róla néhány nap múlva, a rendszerellenőrzések és műszerkalibrációk után. Előtte azonban elkészítik a sokkal részletgazdagabb színes és infravörös panorámaképeket, s ezek elemzésével jelölik ki a tudományos vizsgálatok első célpontjait.

A NASA vasárnap 9.30-kor újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már a leszállóhely környékének előzetes tudományos elemzése is megtörtént. A szakértők ideálisnak minősítették a Spirit helyzetét, mivel a terep nem tűnik nehéznek, ugyanakkor számos olyan kisebb-nagyobb kőzet borítja, amelyek elemzése rávilágíthat a terület egykori fejlődéstörténetére. Mint arról korábban beszámoltunk, a leszállóhely a Gusev-kráterben van, amelyet egykor tó tölthetett ki - így kitűnő terep az egykori marsi víz, illetve az esetleges életnyomok kutatására.

A pazarul sikerült landolás, a "kicsomagolás" és az első képek elkészítése után a leszállóhelyen lenyugodott a Nap, és a Spirit marsjáró minimál üzemmódba ("aludni") tért, hogy minél több energiát megtakarítva vészelje át a jéghideg marsi éjszakát. Az ébresztő közép-európai idő szerint nem sokkal vasárnap éjfél előtt érkezett el, a marsi napkelte után körülbelül két órával. A Spirit egyébként akkor ébred automatikusan, ha érzékeli, hogy a napelemek már elég energiát gyűjtöttek az aktív tevékenység folytatásához.

Január 5-e tehát a Spirit számára a második nap a Marson, amelynek fő feladata az ún. nagy nyereségű (sok adat továbbítására alkalmas) antenna beüzemelése volt. A parancsok felküldése szempontjából ez jelenti a fő kommunikációs kapcsolatot a marsjáró és a Föld között. Az irányítóközpont hétfőn 6.28-kor közölte, hogy az antenna üzembe helyezése sikerült, és mind adatfogadásra, mint adattovábbításra alkalmas.

Ugyancsak a második marsi napon készítik el az első színes felvételeket. Ezek sokkal látványosabbak lesznek az eddigieknél, mert a fő képalakotó rendszer, a nagy felbontású sztereo panorámakamera (Pancam) készíti őket. Ez 14-szer élesebb képeket csinál az eddig látott, a navigációs kamerák által készített képeknél.

A Spirit minden rendszere normálisan működik. A tudományos műszerek is átmennek hétfőn egy rövid teszten, hogy megnézzék, épségben átvészelték-e a leszállást.

Forrás: NASAA bolygó más területein korábban kialakult porviharok miatt a légkör a vártnál kissé átlátszatlanabb, aminek következtében a napelemek a tervezett teljesítménynek csupán 83%-át tudják leadni. A mérnökök szerint azonban ez nem zavarja a Spirit küldetését.

Négy-öt napba is beletelik, mire a kép alapján a szakemberek felmérik a tájat, elvégzik a szükséges beállításokat és rendszerellenőrzéseket. Csak ezután adják ki a parancsot marsjárónak: "Felállni!" A jármű ekkor kinyitja összecsomagolt kerekeit, majd legördül a talajra, hogy átlagosan napi 100 méteres utat megtéve elvégezze az eddigi legösszetettebb tudományos küldetést a Marson.